Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

Nos, a sokféle korrekcióra elszánt Móricz nem váltotta be Ígéretét: megfigyeléseiről csupán a monográfiában " számolt be", leirva az emiitett tájszavakat és szokásokat. Az itt közölt Móricz "levél" eddig nem volt olvasható gyűjteményeiben, elő­ször az Uj Forrás 1979 augusztusi számában adta közre Gyári Lász­ló Móricz Zsigmond Komárom megyében cimü tanulmányában. Az Esztergomi Friss Újság a monográfiáról szólva /1908. juli­us 18./ már tájékoztat is: "...A monográfia szerkesztősége ezenkívül még többeket is felkért egyes részletek kidolgozására, de egyik belső munka­társa, Móricz Zsigmond hirlapiró személyesen is gyűjti az adatokat a megye és a város monográfiái rajzához..." "őszi meajelenésre" Ígérve a kö­tetet. Nos, ebben a hirben nem kevés gyanú felsejlik az elma­radt továbbiak magyarázataként: a felkértek között helybéli új­ságíró nem található. Ugyanez a lap közöl még egy "szinest" ju­lius 29-én; minden további csupán híradás. "Etnográfiái veszedelem "... Móricz Zsigmond újságíró és a monográfia szerkesztőségének tagja most vidékünkön tartózkodik, hogy a nagy munkához etnográfiai, vagyis nép­rajzi adatokat gyűjtsön. Ellátogat tehát a iró a falusi házakba, megmond­ja, miben fárad és elbeszélget a föld becsületes népével. így aztán be­szélgetés közben megjegyezgeti magának a táj szólásokat, a népszokásokat, a viseletet és a nép csinálta nótákat is. Ezen való törekvésében a minap a jeles iró majdnem megjárta. Bevetődött ugyanis egyik megyebeli faluba és rögtön a nóták iránt érdeklődött. A falu férfinépe úgyszólván mind a határban volt, csak az asszonyok főzték az ebédre valót, hát mondhatni, hogy egyszeriben elterjedt a hire az idegennek. Fél óra se telt bele, már nagy csomó asszony állt a ház előtt, ahol az iró éppen egy leányzó dalolá­sa közben irogatott. Egy nagy termetű asszony volt a legbátrabb, hát rá 'kajátott': - Hát ugyan mijáratban van az ur, ha szabad kérdeznem? - Mibe? - a nótákat jöttem összeírni. 19

Next

/
Thumbnails
Contents