Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

látható notesz árulkodik: a téma nyilván a Nyugat körüli anyagi problémák gondjai. "Furcsa látogatása lehetett, mert nagyon hallgatott róla..." - sejteti Móricz Virág. És 1932 nyarától kezdi közölni a Pesti Napló A boldog ember folytatásait, talán a dorogi élmény is ott lappang a regény egy-egy villanása mögött. Egy következő látogatásra 1941 húsvét hétfőjén került sor /április 14./, Leányfaluról autón érkezett "egy feketére" a család. A nagybeteg Babits 10-én költözött ide, Móriczék erről aligha tudhattak, a látogatás igy bizonnyal elmaradt. A szép napra Móricz egy teljes riportban emlékezik /Esztergom, Magyarország, 1941. április 24./, egyben az egykori napokra is: "... Esztergom nem változott ez alatt a negyven év alatt semmit. Most harmine-át éve sokat Jártam benne. Akkor Esztergom volt a legszegényebb város 7z országban. Esztergom és Szentendre. Kipusztult szőlővidékek. Két barátom "olt ott; két kanonok: Pór Antal és Dedek Crescens Lajos. Olyan változások t rténtek, hogy a Fürdő szállodát kimeszelték és ráírták, hogy Sze>:' István Hotel. Tudja Isten, nekem elég volt a Szent István sör. Igazán nem kívántam, hogy hotelt is kapjon Esztergomiban., ahol lakott valaha, • 2 nem is i Fürdő szállodában. A városháza ma is a régi szép .2k Bottyán '•• ssté'.y. Itt -áborozott a <urucgenerális, mikor Esztergomot ostromolták, hogy igaza legye': Thaly Kálmánnak a remek balladáihoz... Aztán beülünk a •ju

: 'szádba, ahol a legjobb hasét lehetett kapni. Mindjárt kértem is, vannég abb-'l, amit most 32 éve olyan jóizüen ettem. Komolyan felelnek, már nincs, délelőtt elfogyott. Erre megettem két krémest, amit 1893-ban nagyon szerettem. Csodálom. Miért szeretr - annyira?..." örömteli lehetett a nap a sulvos anyagi gondok közepette "...E pillanatban, azt hiszem, a legnehezebb fordulóponton vagyok 1908 ':a..." - irta naplójába esztendő előtt, de állandósult szinte a pillanat/, a fárasztó és oly sok keserű csalódást hozó erdélyi körútra készülőn. A "kanonokok" egyikéről. Pór Antalról utóbb sok szó esik, a még budapesti ismerőst, Dedek Crescens Lajost 1923 nyarán Babitsnak ajánlja levelében az iró. 9