Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Létrejött Esztergomban a sportrepülőgép gyár az AERO-EVER Kft

tulajdonképpen folytatta az eddigi munkákat, de már sokkal szervezettebben és jobb munkakörülmények közepette. Be kellett szerezni még néhány faipari megmunkálógépet, mint pl. gyalugép, körfűrész, stb. A repülőgép építéséhez csak I. osztályú faanyagot szabad felhasználni, melynek szigorú előírásait az iparági szabvány tartalmazta. A repülőgép építéséhez sok azonos keresztmetszetű lécet használtak, amelyek pontos méreteit csak gépeken lehetett előállítani. Természetesen sablonokra is szükség volt, amit már a műhely állított elő szintén fából, de itt már nem volt kikötés az első osztályú fa minőség, mint a repülőgép szerkezeténél. A kiválogatott első osztályú faanyagnak a megmaradt nem első osztályú részét használták fel sablonok készítésére. A szappangyári helyiségeket lassan Vöcsök szárny sorozatgyártása kinőtték, de egyelőre maradtak itt, mivel még nem volt anyagi fedezetük egy másik, nagyobb telephely vásárlására. Bár Mitter Lajos kinézte a szemben lévő és üresen álló Rhomberg-féle volt kelmefestő gyár telephelyét. Ez a telephely a gróf Apponyi Albert utca (Árok utca) és a Csernoch János utca (Kis-Duna parti sétány) déli oldalán lévő sarok telkén helyezkedik el. Itt álljunk meg egy kicsit, mert az Aero-Ever Kft előrehaladása szempontjából meg kell világítani az országos hátteret, mivel ez a további évekre is döntő hatással volt az üzem fejlődésére. 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök meglepetésszerű, nagy feltűnést keltő beszédet mondott Győrben. Ebben a beszédében meghirdette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot, melyből hatszázmillió pengőt közvetlenül hadfelszerelésre és így ezen belül a légierő fejlesztésére is tetemes összeg jutott. A konkrét költségek persze az időben állandóan növekedtek, pl. csak a légierő fejlesztésére 1938 elejétől 1943 június végéig közel kétmilliárd pengőt költöttek. Ennek fele közvetlen repülőgépek és pótalkatrészek beszerzésére ment el. 48