Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület közlönye

A kitünö magyar repülő ez alka­lommal egyenes vonalban mért 320 kilométert repült meghatározott céllal és óránként 88 km-es átlagsebessé­get ért el. Ez nemcsak az olimpiai vitorlázó repülőbemulató csúcstelje­sítménye, hanem egyúttal a legna­gyobb távolság is. amelyet ebben az évben vitorlázó repülőgéppel meg­teltek. A teljesítmény egyúttal új ma­gyar távolsági rekordot is jelent. Az elért állagsebesség pedig a legna-. gvobb sebesség, amelyei eddig vitor­lázó repülőgéppel elértek. A magyar sportrepülés új állomása lesz a közeljövőben az esztergomi egyesület keretében készülő .Szittya" vitorlázógép. Az esztergomi vitorlázórepülő élet az Esztergomi Sportrepülő Egyesület buzgó tevékenységének és a külön­böző társadalmi egyesülelek és vá­rosi tényezők áldozatkész támogatá­sával örvendetes módon fejlődik. Nemcsak a mi repülőink használják a Strázsa-hegy melletti repülőteret, hanem a budapesti egyesülelek is egymásután keresik fel, úgymint a Műegyetemi Sportrepülők, a Buda­pesti Cserkészrepülők, hogy ezen a kiváló terepen képezzék ki újoncai­kat, az A) és B) haladó repülőiket. Ez bizonyítja azt, hogy az eszter­gomi terep alkalmassága minden kétségen felül áll, sőt országos vi­szonylatban is kiemelkedik és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Nem is kételkedik ma már senki sem ab­ban, hogy az itteni terep a kezdő és haladó kiképzésre való alkalmasság szempontjából az ország egyik leg­alkalmasabbja, illetve az eddig hasz­nálatba vett terepek között a legjobb. Előnyeit növeli a fővároshoz való közelsége és könnyű megközelíthető­sége is, amit az útviszonyok javítá­sával még fokozni is lehetne. Kérdés az, hogy mennyiben alkalmas a terep nagyobb teljesítményekre, az igazi vitorlázásra is. A most itt táborozó cserkészrepü­lők táborában felkerestük Tóth Gézát, a Meteorológiai Intézet légkörkutató osztályának vezetőjét, akit megkér­tem. hogy erről a kérdésről nyilat­kozzon. Amikor nekiszegeztem a cimben olvasható kérdést. Tóth ad­junktus úr gondolkodás nélkül így válaszolt. — Igen. — Voltak azonban a közelmúlt­ban. akik ezt kétségbevonták. Mél­tóztassék azért talán néhány szóval elmagyarázni, hogy mire alapítja ked­vező véleményét, hogy olvasóink is megértsék. — Először röviden el kell mondani azt, hogy micsoda légköri feltételei vannak a vitorlázó repülésnek A vitorlázó repülés a motoros repülés­sel szemben az emelkedő légáram­lás energiáját használja fel. Erre a célra alkalmas emelkedő áramlás két főmódon keletkezik: vagy lejtő melleit kényszerül emelkedni a levegő, ez a lejtőszél, vagy pedig a talaj fe­lett erősen felmelegedő levegő száll a magasba könnyebbségénél fogva, ezt nemzetközi néven „termik"-nek nevezik, mert még jó magyar neve nincsen. A felmelegedés nem egyen­letes mindenült, hanem a talajfelszín különbözősége szerint változik: az erősen felmelegedett helyekről (pl. köves, homokos) emelkedő légoszlo­pok. ha kellő magasságot érnek el. hatalmas felhőtornyok lesznek. És ezek a „cumulusok". Ezek jelzik és mutatják az utat a vitorlázó pilótá­nak. hogy hol keresse a termikeket. — Ha ezek a hófehér gomolyfelhők nincsenek és az ég nagy színpadán még nem jelentek meg, mégis hogy találja meg a pilóta? — A gyakorlott pilóta szeme már akkor is megtalálja a termikus he­lyekel, mikor azokat még nem jelzi felhő jelenléte, mert ismeri már azok természetét, különösen ha már jól ismert, kikísérletezett terep felelt repül. — Milyen magasságban vannak ezek a gép hordására alkalmas ter­mikek? — A termikus áramlásnak azon­31

Next

/
Thumbnails
Contents