Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989
A magyar repülés kezdete
1929. november 7-én tartotta választmányi ülését a Somogy megyei Autómobil Club. Kaposvár sportját illetően döntő határozatokat hoztak. Szóba került többek között a vitorlázó repülősport megteremtése. Döntésük szerint kéttagú küldöttséget indítottak Budapestre Bemard Mátyáshoz és felkérték, hogy látogassa meg a klubot és közösen jelöljék ki a repülésre alkalmas terepet. Továbbá tájékoztatást nyújtson a kiképzésről és a gépek beszerzéséről. Bemard lelkesen foglalt állást a gondolat mellett. A MOVERO két vezetője Bemard és Hefty november 22-én Kaposvárra érkeztek. A kiszemelt terepet megtekintették, ami a várostól három kilométerre fekvő Zselickislaki legelő volt. Ezt a terepet megfelelőnek találták vitorlázórepülés céljára. A részletkérdések tárgyalásánál kitűnt, hogy bizony sok pénzre lenne még szükség. Az első tanfolyam kb. 2000 pengőbe kerülne a résztvevők számától függően.1930. április 13-án megkezdődött a repülő tanfolyam heti 14 órás oktatással. Majd közben a lelkes tagság felépítette a kijelölt terepen az új hangárt. A tanfolyam befejezése után megkezdődött a gyakorlati oktatás. A SOMOGY című újság szeptember 2-án arról közölt hírt, hogy Kaposvár egy újabb sporteseménnyel gazdagította Magyarország hírnevét. Az ifjú vitorlázó repülők nagyszerű munkát végeztek és szeptember végéig 1000 felszállást hajtottak végre. Beneveztek a Farkashegyen rendezendő első vitorlázórepülő versenyre 8 fiúval és 1 lánnyal. A következő repülőegyesület Gyöngyösön jött létre. A repülőegyesület tagjai néhány sikertelen kísérlet után felvették a kapcsolatot Janka Zoltán mérnökkel, és csatlakozott hozzájuk Hardy Molnár Árpád asztalos mester is. Ez a néhány ember hozzáfogott 2 dh Zögling megépítéséhez, majd később egy Hol's der Teufel típusú gépet építettek. Ebben az időben nézték ki a Pipishegyi terepet, ahol hangárt is építettek. 1931. október 11-én mutatkozott be a MOVERO gyöngyösi vitorlázó repülőegyesület. Megépítették a Janka Zoltán által tervezett GYÖNGYÖS-33 típusú gépet, mely felülmúlt minden eddigi gyári repülőgépet, a méretei is, hiszen a fesztávolsága 18,5 méter volt. Súlya 180 kg. Kiváló pilótájuk lett H. Molnár Árpád, aki egymás után repülte a rekordokat a Gyöngyös-33-al. Övé lett Magyarországon a második ezüstkoszorús jelvény 1931. szeptember 20. és 30. között megrendezték az első magyar vitorlázó repülő versenyt. Erre a versenyre 4 repülő egyesület nevezett be: a budapesti MOVERO, a MÁVAERO, a somogyi SACERÖ és a gyöngyösi MOVERO. A helvezések nagy részét a SACERO nyerte meg. Esztergomban 1922. október 15-én a városi moziban (Kultúr Mozgó) meghirdették a repülőegyesület létrehozását, de az érdektelenség és a pénzhiány miatt meghiúsult. 16
