Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

A fémtechnológia meghonosodása

1954-ben a további kapacitások lekötésére 4 és 8 személyes fa lakókocsik gyártása kezdődött az ipar részére. Később az ipari lakókocsikat fémből is készítették. A repülőgép javításokhoz hozzátartozott a motorok nagyjavítása is, továbbá a légcsavar javítás, esetleg gyártás, rádiók és műszerek javítása külön-külön műhelyekben. Ezek már a repülőtéri üzemben voltak. 1955-ben, február 28-án a Magyar Repülő Szövetség és a Magyar Szabadságharcos Szövetség szovjet mintára közös országos választmányi ülést tartott. Itt a két szövetség egyesült és az új szervezet neve: Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÓHOSZ). Még ez évben beindult a FÜRJ részegységeinek a gyártása is. A JAK-18 FÜRJ repülőgépet az alapfokú motoros repülő pilótakiképzés igényeinek megfelelően, a Jakovlev tervező irodában fejlesztették ki a szintén Jakovlev tervezte UT-2 leváltására. A fejlesztés alapjául az UT-2 szolgált. A tervező iroda 1946. február 26-án kapott megbízást a gép kifejlesztésére a szovjet kormánytól, ahol az új gép paramétereit meghatározták. Kettő darab prototípus készült, melyből a másodikat fogadták el. Ebből a gépből több üzemben nagy széria készült. A gyártásban lévő gépek dokumentációját kapta meg az esztergomi gyár. A Szovjetunióban a JAK-18 széria gyártása közben kisebb változtatásokat is végeztek, melyek dokumentációja ugyan benne volt a többi dokumentációban, de a műszakiak figyelmét elkerülte, ezért több hiba adódott az alkatrészek gyártásánál. A JAK- I8-as gépbe már az M-l l-es motor fejlesztett változatát építették be, amely M-ll FR típusjellel került a gyárba. Ennek a motornak, mely öthengeres csillag elrendezésű, maximális teljesítménye: 120 kW (160 LE), de ezeket a motorokat a Szovjetunió szállította lekonzerváltan, dobozokban. Ehhez a motorhoz már automatikusan állítódó légcsavar tartozott. A JAK-18 gyártás elhúzódó előkészületei miatt a gyártás csak nagyon lassan indult be. JAK-18 FÚRJ 104