Bélay Iván: 40 év az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkörben
A Kertbarát Kör borversenyeinek története A Szentgyörgymezői Kertbarát Kör az idén ünnepli 40 éves fennállását. A néhány éve előkerült hiteles okmányok szerint 1968-ban 10-15 fős csoport állt össze, az akkor még Klubkönyvtárként működő közösségi házban, Találkozóikon baráti beszélgetés keretében cserélték ki mezőgazdasági ismereteiket, a növénytermesztési tapasztalataikat, a földművelő hagyományokat, szakmai fogásokat. Néhány év alatt összekovácsolódott a kis csapat. Amikor Erős Miklós elnök megnyerte körünknek Kottra Dezső agrármérnököt, a szakmai munka tudatossá vált. Dezső bácsi szívesen osztotta meg velünk gazdag tapasztalatait, szakmai tudását, mely tevékenységét haláláig szívesen végezte. Látva az eredményeket a Hazafias Népfront anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott, az egyre gyarapodó közösségnek. Szakmai kirándulásainkat gyakran támogatta és olyan jeles agrárszakembereket nyertünk meg előadóknak, mint Terbe István, Győrffy Sándor, Bálint György stb. A fóliás és szabadföldi növénytermesztés mellett egyre inkább hangsúlyt kezdtünk fektetni a szőlőtermesztésre és termelt borainkat minden februárban összemértük. Kezdetben sok volt a nehézség; a régi tőkés művelés, a számtalan elavult fajta, a sok direttermő szőlő, a nem kellő szakértelem bizony „ guggolós" borokat produkált. Soron Tibor - ismert esztergomi borász szakember- sokat lendített rajtunk. Főként a téli időben számtalan előadást tartott a korszerű új szőlőfajtákról, azok termesztéséről, a kordonművelésről, borkészítésről s a borbetegségek megelőzéséről, azok kezeléséről. Évről- évre javult a tagság borainak minősége, eltűntek az ízben, illatban, zamatban jellegtelen borok és már nem kellett szégyenkezni a zsűri előtt. Az éves borversenyeken a kezdeti 15-18-ról 25-30-ra emelkedett a benevezett borok száma. A Soron Tibor vezette borzsüri egyre jobb borokat bírálhatott. Nőtt a választék, korszerű fajták is megjelentek a 80as évek végére. Kezdetben a bírálók hibapontokat adtak a borok jellemzőire és az a bor nyert, amelyik a legkevesebb hibapontot kapta. Az 1990. február 17-i borversenyre már 14 vörös és 12 fehérbort neveztek be. Megjelentek az oportó, kékfrankos, zalagyönygye, Irsai Olivér, chasszlas, olaszrizling minták. A zsűri elnöke elégedetten dicsérte meg a gazdákat, akik egyre jobb borokkal hálálták meg a borász szakember több éves fáradozását. 1993-tól Soron Tibor egészségi okokból visszavonult, s maga helyett Wikukel László szőlész- borász szakembert ajánlotta, aki ettől kedve figyeli a szakmai munkát, vezeti a borversenyeket s maga is tagja a Kertbarát Körnek. A Városi Gazdakör megalakulása után kiterjedt a borverseny a gazdakörre is. Mivel sokan tagjai mindkét szervezetnek, tapasztalataink, régi gyakorlatunk átadásával megindultak a gazdaköri borversenyek, s 1995-ben első ízben rendeztük meg Esztergom Város borversenyét. Akkoriban a polgármesteri hivatal felkarolta a kezdeményezést az első borversenyen az akkori polgármester - Könözsy László - adta át a díjakat. Tagjaink közül került ki az I. és II. helyezett. Ettől kezdve az évadnyitó szentgyörgymezői borverseny után mindig a borok városi megmérettetése következett. 2000-től éveken át társrendezője voltunk a kesztölci „Pilis-táj" régiós borversenyeknek. Ekkor már a felállt hegyközségek is bekapcsolódtak a szervezésbe. Időnként szakmai összejöveteleken vettünk részt a kesztölci, neszmélyi borgazdaságokban, de gyakorta vettünk részt neves vegyszergyártó céged / BASF, SINGENTA, BAYER stb./ félnapos előadásain, árubemutatóin. 53
