Bélay Iván: 40 év az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkörben

Szerenádot adtak az asszonyoknak, akik gyertyát gyújtottak és meghatottan hallgatták a szebbnél szebb alkalomhoz illő magyar nótákat. Az asszonyok orgonavirággal a kezükben mentek ki a férfiakhoz és vezették be őket a házba. A panzió vendégei és a városból összejött kíváncsiak csodálkozva nézték a nem mindennapi látványosságot. Bent a teremben vidám poharazgatással, víg énekszóval, tánccal tartott a vigalom hajnalig. Másnap városszerte elterjedt a híre a jól sikerült májusfa állításnak. Még a sajtó is hírt adott róla. 1999-ben már közel 120-an voltak kíváncsiak a májusfa felállítására. A finom vacsorát ismét Molnár Feri főzte, amit Bádé Gyuri, Molnár Lajos és Jó Dobronya Pista szolgált fel. Elfogyasztották a vacsorát, - melyen a város polgármestere is jelen volt - a kertbarátok büszkén kínálták finomabbnál-finomabb boraikat. Vacsora után a férfiak víg harmonikaszó mellett meghozták a szalagokkal feldíszített májusfát és a vendégsereg - köztük a polgármester - közös erővel állította fel. Ezután elhangzott a szerenád, melyet az asszonyok egy-egy szál gyertya meggyújtásával fogadtak el. Mindenki megtalálta párját és Weisz Jani „zenekarának" hangjára vígan ropta a táncot éjfélig. 2000-ben már két májusfa került felállításra. Egy április 29-én Major László szervezésében az Olvasókör udvarán, egy másik a Márta Panzió elé április 30-án. Úgy látszik városszerte nagy volt az érdeklődés, mert közel 300-an voltak kíváncsiak erre az eseményre. A már hagyományossá vált májusfa állítás a forgatókönyv szerint zajlott. Vacsora, melyet kivételesen Vámosi Feri főszakácsként Gál Gyuláné és Jó Dobronya Istvánné kukták segítségével főzött, utána a fa felállítása, majd szerenád és a vidám hangulatú mulatság. A panzió részéről elmondták, hogy volt olyan vendég, aki csak azért maradt egy éjszakával tovább, hogy láthassa az eseményt és videó felvételt készíthessen róla. A májusfa bontásakor is összejöttünk és közös vacsorán kellemesen elbeszélgetve értékeltük ki a sikeres májusfa állítást. Ezúttal zene nem volt. Én, mint ennek az összejövetelnek a háziasszonya és mint kertbarát tag hittel vallom, hogy egy közösségnek igen nagy szüksége van a hagyományok ápolására, felkutatására, hogy átmentse az utódaiknak. Ebben mindenkor partner leszek. Lejegyezte: Krískó Istvánné Szentgyörgymező képeken 1999. február 01-én a mise után a kertbarátokon kívül a szentgyörgymezőiek szép számban gyülekeztek az Olvasókör kistermében. Itt tartotta vetített képes előadását Bélay Iván. Az egymás után pergő képeken láthattuk a régi Szentgyörgymező néhány terét, utcáját. Többen ismerték fel utcájukat, ahol gyerekkorukban laktak. Ezután láthattunk képeket Szentgyörgymező életéből, a mezőgazdasági munka egyes mozzanatairól. Nagyon érdekes volt a kenyérgabona útja a szántástól az aratáson, cséplésen keresztül a malomig, a kukoricafosztás, a szüret. Bemutatta a messze híres „parasztlakodalom" képeit. Láthattuk, hol tanultak a gyerekek az óvodától az utolsó elemi osztályig. Néhány Szentgyörgymezőn működő mesterség képeit is láthattuk. A kulturális élet területéről az Olvasókörben játszott színdarab képével illusztrálta, hogy mozi, TV. nélkül teremtették meg szórakozásuk feltételét. A szentgyörgymezői nép katolikus vallású volt. A templom, a kápolnák vagy az útszéli keresztek mind erről tanúskodnak. 39