Bélay Iván: 40 év az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkörben

Megkérdeztem: Hogy érzi magát közöttünk, a továbbiakban is tájékoztat bennünket és segít eligazodni az ugyancsak szövevényes mezőgazdasággal foglalkozó rendeletek között? Kérdésemre a következőket válaszolta: Ez természetes, hiszen mint a Kertbarát Kör megválasztott mezőgazdasági szaktanácsadója kötelességemnek érzem, hogy mindenben segítsem a tagság munkáját. Olyan közösséget ismertem meg, akik ha szükség van rá, akár fizikai, akár egyéb mindenkor készek a segítségnyújtásra. A szórakozásunk mindig emelkedett, de sohasem duhajkodó. Igen jól érzem Önök között magamat és azt hiszem befogadtak maguk közé. A 35 éves jubileum megünneplésében én is részt veszek, noha csak rövid időt mondhatok magaménak az eltelt 35 évből Ezúton is gratulálok és kívánom, hogy mást már velem együtt további sikereket érjünk el. Lejegyezte: Bélay Iván Soron Tibor A Szentgyörgymezői Kertbarát Körben a 80-as évektől rendszeresen tartott előadásokat a szőlővel, borral kapcsolatban. Rendszeresen vezette és irányította a borverseny bíráló bizottságának munkáját. Az első borverseny alkalmával, amikor felkérték a zsűri elnöki tisztére borász szemmel elég sok hibás, rosszul kezelt borral találkozott. Feltette magában, hogy előadás sorozatot indít és évről-évre ismételve oktatja, tanítgatja a bortermelő kertbarátokat, hogy ne csak sok bort termeljenek, hanem a minőségre és a fajtaválasztékra is adjanak. Következetesen kifogásolta a még mindig megtalálható, direkt termő (Nova, Izabella) szőlőket. Megismertette a borok betegségeit megjegyezve, hogy melyik gyógyítható és melyik az, amit csak pálinkafőzésre lehet felhasználni. Lassan-lassan megtérült fáradozása. Azt tapasztalta, hogy évről-évre kevesebb a hibás bor a versenyen és egyre jobb zamatos borok kerülnek zsűrizésre. Az 1990. január 15-i összejövetelen részletes ismertetőt tartott a borhibákról, bor­betegségekről, azok megelőzéséről és gyógyításáról. A következő héten „teszt" kérdésekkel győződött meg arról, hogy a múlt heti előadáson és az előző időkben hallottakat felfogták és megértették azokat. A kiértékelés után úgy nyilatkozott, hogy a tagság jól vizsgázott borászati ismeretekből. Az évente rendszeresen megtartott minősítő házi borversenyekre általában 12­14 fehér, majdnem annyi vörös és pár üveg siller bor kerül benevezésre. Az eredmény kihirdetés előtt ismertette a borok általános jellemzőit, majd megdicsérte a kiváló borok gazdáit és jó tanáccsal látta el a gyengébb borok készítőit. Az 1993. február 27-én rendezett borversenyünkön 39 üveg bort neveztek be. Kiértékelés után minden borhoz fűzött néhány dicsérő vagy éppen elmarasztaló kritikát a borok érdeme szerint. Ekkor jelentette be, hogy egészségi okokból nem tudja vállalni az előadások megtartását és a borversenyeken a bíráló bizottság elnökségét. Jó szívvel ajánlotta utódjául Wikukel Lászlót, aki szintén kiváló borászati szakember. Mivel már nem tud közénk jönni mit üzen a bortermelő kertbarát tagoknak? Kérdésemre válaszolva a következőket mondta: „Azt üzenem, hogy a jó bor készítése már a szüret előtt elkezdődik. Az edények kimosása, a hordók kénezése mellett a pince kitakarítása, kimeszelése is fontos. Szüretkor a fürtök leszedése után, ha van erre lehetőség előnyös a cupkázás. Nem minden szőlőfajtánál kell a mustot hosszabb ideig a törkölyön hagyni. Mindig felhívtam a figyelmet - most is - arra, hogy a must erjedésénél keletkező „mustgáz" életveszélyes! A kiforrott, letisztult új bort állandóan figyelni kell. A megfelelő időben lefejtett újbor fehér vagy vörös nem veszít minőségéből. A jó borosgazda tudja, hogy melyik bort kell levegősen és melyiket zártan fejteni. Különösen vigyázni kell a megkezdett hordókban tárolt borokra, mert akár a virág (pimpó), akár egyéb betegség tönkre teheti a sok fáradságos 26

Next

/
Thumbnails
Contents