Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

xv.§. Vendégszeretet és viselet Szólnunk kell még arról, hogy a népek és a városok oly nagy különbözősége és a vár rendkívüli közelsége miatt nem is tudnak mindig megfelelő egyetértésre jutni, a harmónia megbomlásának sohasem saját maguk az okai. Szívesen gyakorolják a vendégszeretetet, elsősorban vagy a nagyok utánzásából, vagy pedig az idegenbe való költözésük megtanította őket arra, hogy azzal az emberséggel, amellyel őket befogadták, ők is úgy segítsék a hozzájuk érkezőket. Többségük ugyanis, miként mondtuk, jövevény. Akik tehát külföldről érkeztek, német viseletüket megtartották, a többi, a magyarországi németek, hazaszeretetből magyar viseletet hordanak, bár itt a hölgyek nyugodtan utánozhatják a németeket. Az esztergomi erősség, illetve vár I.§. Az esztergomi vár híres erődítmény az azonos nevű város felett, a Dunának ugyanazon a partján, egy magas, sziklás és nehezen elfoglalható hegyen. Eredetének története, miként a városé, bonyolult és bizonytalan. Miként azonban város, úgy a vár híre is Szt. István születésével kezdett szárnyra kapni. Azt mondtuk ugyan, hogy a városban született, de a történészek egybehangzó véleménye szerint a várban keresztelték meg. Ha pedig a városban született, a tudósoktól számon lehetne kérni, hogy vajon volt-e oka arra, hogy ne a várban szülessen meg? Bár bizonyítani nem lehet, hogy az idő tájt a vár annyira ékes volt-e, hogy benne a fejedelmek szívesen időztek volna, bizonyos azonban, hogy a templom már állt, mivel régen bevett szokás volt, hogy a kimagasló helyekre templomot építettek. Mivel pedig megmutattuk, hogy Esztergomban a királyoknak volt valaha palotája, akkor lehetséges volt, hogy Géza fejedelem azt akarta, hogy a városban született fia az első 70