Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ
Esztergom, a szabad királyi város I.§. Esztergom közepes nagyságú város, háromszáz lépésnyire a vele azonos nevű váron túl terül el. Oláh 3 9 négyszáz lépést ír ugyan, de így sem tévedett, ha a távolságot az út kanyarulatait követve mérjük. A város Komáromtól és Budától is öt magyar mérföldnyire van; a két helység között középtájt, ugyanazon a parton, mint Buda, bár a hegyek miatt a Budára vivő út hoszszabb. Esztergom maga csillagászati helymeghatározások szerint a XLVII. fok, LI. perc földrajzi szélességen és a XLII. fok, XXVII. perc földrajzi hosszúságon fekszik, neve pedig minden bizonnyal az Ister és a Garam folyónevekből származik 4 0, tudniillik ezen utóbbi folyó a vár alatt egy ágyúlövésnyire ömlik az Isterbe, azaz a Dunába, mellyel városunk és várunk számára nagyon kedvező szögletet alkot, melyet a folyón túl emelkedő szőlőt termő hegyek és dombok karéjoznak. Ezért hát nem ok nélkül nevezik Istrogannak is; jóllehet az Ister kanyarulata után, melybe települt, talán inkább lehetne Istrogonionnak hívni, amelyből az / elvételével a hozzá kétségtelenül hasonlító Strigonium származott. Ezt világosan bizonyítja a magyarok Esztergomja és a szlávok Ostrihom]a - nem tudom ugyan, hogy a kettő közül közvetlenül melyik -, a latin név utánzásával származott, amennyiben mindkét nép a maga nyelvének törvényei szerint deformálva ejti. A németek csak a Garam után Gr an-nak hívják, őket követik a franciák és az olaszok. II.§. Esztergom városának eredete és földrajzi adottságai Miután azonban Esztergom nevéről és fekvéséről beszéltünk, ismerkedjünk meg eredetével és alapítóival is. Vannak olyanok, akik azt terjesztik, 39 Az <5 nyomdokain, akik valamit Esztergomról írtak, mind ennyire becsülik. 40 Bonfini, Ransanus és mások elfogadják egyesek azon állítását, hogy Strigonium neve a várost körül folyó Ister és Garam folyók nevéből származik. Lásd: Bonfini Dec. I. Lib. I. fol. 18. és Ransanus Indice II. descrip. Hung. 56
