Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - TÖRTÉNELMI RÉSZ

TÖRTÉNELMI RÉSZ Esztergom vármegye polgárai és hivatalai I.§. őslakosság A megye innenső felének első lakosai között a jazigokat, a szarmatákat említjük és a kvádokat; ezen utóbbiak a Garamon túl, amazok a Garamon innen laktak. A rómaiak ezekkel átellenben Pannónia partját birtokolták. Azt mondják ugyanis, hogy itt állt a Comentium nevű római település. Azt a tényt pedig, hogy a rómaiak a Dunának ezt a vidékét uralták, senki sem tagadja, de hogy ezen a szakaszon volt-e Comentium, alább szemügyre fogjuk venni. Arra nézve pedig, hogy itt valóban kevesebb római emlék található, mint a szomszédos Komárom megyében, az alábbiakat hozhatjuk fel: nem arról van szó, hogy a rómaiak a pannonok után elvadult területet nem lakták, hanem, hogy hegyektől borzolt területeken - szokásukhoz híven ritkábban építették fel köz -és magánépületeiket. Ezek helyére vonatkozóan pedig mindkét Pannoniában különösen pedig a Duna közelében, már rég megállapították a tudósok, hogy a rómaiak megerősített táboraik vagy településeik helyéül inkább a sík, mint a hegyes vidéket választották. Annyira azért mégsem szűkölködik a megye római emlékekben, hogy ne kerülnének elő pénzek vagy kövek. Ami a pénzeket illeti, biztos, hogy amikor 1705-ben a kurucok Nyergesújfalu mellett lévő kopár és kiszökellő dombon a tábor megerősítése végett vagy a Duna elleni gát építésekor földmunkákat végeztek, nagy mennyiségű római pénzt ástak ki, de a kapzsi katonák és a munkások széthordták, mielőtt még ki lehetett volna deríteni, mely császárok képeit viselik. Később is többször előfordult, hogy kiszántottak efféle régi pénzeket, vagy a záporesők vízmosásai hozták őket napvilágra. A Karvával átellenben lévő partján 1719-ben postakocsival Budáról Pozsonyba tartva egy domb alján mi magunk is találtunk római köveket. 33