Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - ÁLTALÁNOS RÉSZ

III.§. A hegyek közötti területeken völgyek, halmok váltakoznak. A hegyek környéke ugyanis mind dimbes-dombos, és a dombok számos apró völgyet zárnak maguk közé; a dombokat azonban nem borítják erdők, hanem tetejüket és lankáikat több-kevesebb sikerrel művelik. A megyének csak a mindkét oldalról dombokkal és hegyekkel övezett középső részét foglalja el a lovakkal járható és hadseregek felvonulására alkalmas síkság, sem bokrok, sem cserjék nem nőnek rajta, itt a szemnek tág horizont nyílik, és nagyon messzire el lehet látni. Ezért aztán nem volt még egy olyan vidék, melyen annyi ütközet játszódott volna le, mint ezen. A folyó mindkét partján sűrűn bukkan az ember sáncok és harcok nyomaira, emléküket az elesettek sírhalmai még ma is őrzik. Szólnunk kell azonban a területet öntöző folyókról is. Folyók 1. A Duna A folyók között első helyen ismét a Dunát kell említenünk. A Dunát, mely miután a már említett komáromi területen egy ágban egyesült medrével keresztül folyt, úgy hatol Esztergom vármegyébe, hogy azt medrével két járásra vágva az egész vármegyét kettészeli. Radvány alatt lép be a megyébe, és annak egész területén folyásának keleti irányát megőrzi. Miután pedig Komárom vármegye fent említett utolsó faluját elhagyta, szigetet alkot, ennek egyik része a radványiaké, a másik a mocsiaké, akiknek kisvártatva egy másik szigetet is ad. Tovább Süttő irányába tart, és ismét jobbra kitérve bal partján Karvát öntözi, jobb partján pedig Piszke falucskát. Ezután mindjárt kissé kanyarogva jobbra tart, majd balra hajlik, és ott egy sáncot, emitt egy tábort, valamint Nyergesújfalut érinti, miközben a falu alatt kis szigetet alkot. Ezt elhagyva tovább kanyarog és előbb a muzslaiaknak épít egy 21