Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG RÖVID BEMUTATÁSA

adhassák el, vagy senkinél se helyezhessék letétbe, amit ha megtesznek, jogaiktól fosztassanak meg. Ez a jövedelem soha sem nyújtott tehát lehetőséget arra, hogy a bért bemocskolják és elidegenítsék. Az érseknek is csupán csak azokon a helyeken mérték ki ezeket a súlyokat, ahol arany és ezüst jelölésére szolgáló műhelyek voltak; ezt a kamara hasznából is szokták fizetni. Az említett kamaraispán köteles minden egyes márka után a kamara hasznára, bármelyik megyében végezzék is a munkát, egy garast vagy súlyt az érsek embere­inek vagy a tárnokmester emberének fizetni és adni. Ami természetesen gazdag jövedelmet jelentett. Sőt a kamarai jövedelmekből is kapott egy részt az érsek. ...mindaz a dolog és mindazok a javak, amelyek az előbb leírt artikulu­sok be nem tartásából és királyi parancsunk megszegéséből vagy a kamara határozatának a megsértéséből bármely személyektől és bármely helyen származ­nak, osztassanak három egyenlő" részre, melyeknek kétharmadát magának a kamaraispánnak, egyharmadát pedig az érsek úr és a tárnokmester korábban említett embereinek kell adni és fizetni. Ugyanezeket, sőt ezeknél sokkal töb­bet olvashatunk azonban I. Károly dekrétumában az esztergomi érsek a pénzverést felügyelő duumvirátusáról olvastunk. A következő királyok több­ször, újra és újra megerősítették nemcsak az országgyűléseken, hanem szá­mos oklevéllel, melyek másolatával az alábbiakban az olvasót megis­mertetjük. Idővel pedig a kincstárnoki hivatalt Budára helyezték át, és a körmöcbányai szerepét töltötte be, hogy az érseki hivatal csupán ott foglalkozzon az arany és ezüst megjelölésével. Az erről szóló törvényt II. Lajosnak tulajdonítjuk, amely így hangzik 18 5: Nehogy a pénzverésből származó jövedelmek - mondja -, amelyeket ha gondosan kezelnek, jelentős és nagy pénzösszeget tesznek ki, szétszóródjanak és ne a király, hanem mások szol­gálatára fordíttassanak, miként ez eddig történt, és nehogy a jó pénzekhez hason­lóan vert pénzekből a megfelelő mennyiségű ezüstöt elcsalják, király őfelsége bízza meg a tárnokmester hű emberét, aki Budán a pénzverőket mindig felü­gyeli, Körmöcbányán pedig az esztergomi érsek pisetumát a régi szokásnak megfelelően végezze, aki az ottani pénzverőkre felügyelni, és őfelségének az ebből származó jövedelmeire hűségesen felvigyázni köteles, nehogy csalás vagy tékozlás felüsse benne a fejét. Ebből megtudjuk, hogy eltűnt a korábbi I. Károlyi féle törvény akár éppen a kincstárnokok bűne vagy bizonyos nyerészkedők 185 1521. évből, XIX. artikulus 151

Next

/
Thumbnails
Contents