Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - Előszó

maikkal és hemzsegő halbőségükkel áldás forrásai, de tartós esőzésekkor rettegésben tartják a lakosságot. Ez a pár kiemelt kép is érzékelteti, hogy Bél Mátyás nem egyszerűen földrajzi ismereteket akart közölni. Úgy írt, hogy a geográfiát megszerettesse, amire ebben a korban nagy szükség volt. Tomka Szászky János földrajzkönyvéhez írt előszavában panaszkodik (Introductio in orbis antiqui et hodierni Geographiam, 1748), hogy nálunk az emberek nagyon sokáig nem ismerték fel a geográfia tudományának jelentőségét: iskolákban - legyenek azok állami vagy magániskolák - a XVII. században még nem tanították. A módszeres földrajztanítás inkább csak a jezsuiták iskoláiban fordult elő. Pedig milyen szélesre tárta a geográfia ismerete a világ kapuját a németek, hollandok, angolok, franciák előtt! Csupán csak Magyarország nem akart vagy nem tudott előre lépni a tudományok ezen területén - kesereg. A XVII. század első felében nálunk még fehér hollónak számított Fröhlich Dávid földrajzkönyve (Medulla Geographiae practicae. Bártfa, 1639). Bél Mátyás korában azonban már nem ennyire sötét a kép. Megjelent Timon Sámuel Tiszája. (Tibisci Ungariae fluvii notio, Vagique ex parte. Kassa, 1735 és 1767), egy ismeretlen szerzőnek a Geographica Globi Terraquei Synopsisa, (Nagyszombat, 1745), Tomka Szászky János Geographica, és az iskolákban is polgárjogot szerzett a földrajztanítás. Ennek a folyamatnak a kibontakozását szolgálta az ő ország-leírása, melynek részét képezi az itt közreadott Esztergom vármegye leírása is, valamit kis földrajzkönyve, a Compendium Hungáriáé Geographicum (Pozsony, 1753). A másik mozzanat, amiről ugyancsak szólnunk kell, sajátos történelemszemlélete. Ezt sokban alakította az a tény, hogy apai ágon a soknemzetiségű nagy Magyarország szlovák polgáraihoz kötődött. Magyarnak vallotta magát és szerette hazáját, de nem kuruc érzelmű, sőt inkább Habsburg-párti magyar volt. Mielőtt még ezért bárki is követ vetne rá, megjegyzem, hogy Széchenyi István - a Legnagyobb Magyar - ugyancsak Habsburg-, nem pedig kuruckodó Kossuth-párti volt. És ha már a kurucokat említettük, tudnunk kell, hogy a Felvidék nagyon sok sebet kapott a falvait és városait ellenségként fosztogató kurucoktól. Bél Mátyás családja is megszenvedte látogatásaikat. Ennek ellenére azonosul a magyarsággal: Népünk sajátja ugyanis, hogy megkeresi a természetének megfelelő földet. Szereti a sík, kies területeket,