Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG RÖVID BEMUTATÁSA
XII.§. Az esztergomi érsek a pénzverés két felügyelőjének egyike 18 2 A pénzverést felügyelő duumvirek hivatala Magyarországon régi intézmény. Úgy gondolom, hogy a rómaiakat utánozták, akik a pénzverés és pénzforgalmazás felügyeletére quatuorvireket neveztek ki, nehogy egykönnyen hamis pénzekkel áraszthassák el az országot. A mieink ezen gondoskodása is erre irányult, amikor egy hivatalt rendeltek, amely mind az arany és ezüst jövedelmek, mind pedig a pénzek ügyére vonatkozó szigorú előírásokra a tőlük telhető legnagyobb gonddal odafigyeltek. Ezek az esztergomi érsek és tárnokmester voltak; az utóbbit, mint kincstárnokot, a magyarok régi törvényei mindig is ismerték, az előbbit, hogy a hivatal szentsége által a pénzverde igazgatói vagy annak beosztottjai általi mindenféle visszaélést kizárjon. Nehogy azt gondoljuk azonban, hogy a gondoknak ez a földhözragadt válfaja zavaró volt a legmagasabb tisztséget viselő férfiak számára! Itt is megvoltak a maguk emberei, akik az ügy egyedülállóan fontos voltára és a közérdekre való tekintettel esküvel kötelezték magukat arra, hogy hűséggel helyettesítik őket. Azt, hogy milyen és mekkora volt ez a gondosság, kifejtettük másutt 18 3, és nem is várhatjuk el ezt ismét magunktól, mivel az alkalom és a méltányosság is úgy kívánja, hogy érintetlenül mellőzzük. Egyik-másik szomszédunknál előfordult bizony az a gazság, hogy amikor még nem mindenütt fogadták el Magyarországot, és az a határain kívüliek csalásai ellen törvényekkel még nem bástyázta magát körül, hamis pénzeket bocsátottak ki, melyekkel az országnak ártottak, mivel a királyok, és a pénzverde elöljárói nem ügyeltek erre eléggé. Amikor azonban észrevették, az ország kormányánál lévők mindent megtettek, hogy a máshonnan behozott és az itthon álnokul hamisítóktól származó hamis pénzektől az országot megtisztítsák, másrészt pedig gondoskodtak arról, hogy ez a pestis ne terjedjen tovább; és ne fölözhessék le a népek jövedelmét királyi nyereséggel, de az elmúlt két évszázadban senki gondosabban nem lépett fel ez ügyben, mint Károly, aki hogy erősebben lehessen büntetni, bár nagyon későn, végül is 182 duumvir moncralis 183 A IV. kötetben, Körömöcbánya történetének VI.. p. 188. és az utina következők t.i. a Nor/r/a...-ban. 148
