Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG RÖVID BEMUTATÁSA

érsekeket ezzel a méltósággal felruházták. Ami feltétlen így van. Lajos ugya­nis dekrétumának, melyet 1351-ben adott ki azon ünnepélyes formájában, amellyel azt a rendeknek megerősíti, Miklóst, aki akkor az érseki székben ült, az örökös ispán megtisztelő jelzővel illeti, Mária pedig, az ő leánya, amikor 1384-ben II. András rendeletét érvényesnek fogadja el és megerősíti, ezeket a szavakat használja: Demeter úrnak, Krisztusban tisztelendő atyának keze által adatott, aki Isten irgalmából a négy szent cím birtokosa: a Római Egyház bíborosa, az esztergomi egyházmegye örökös feje, ugyanezen hely örökös ispánja és királyi udvarunk hű kancellárja. íme, Demeter bíborost az örökös ispán címen túlmenően, amiről fentebb beszéltünk, egyidejűleg kancellári tisztséggel is felruházta. Nehogy azonban teljesen említés nélkül hagyjuk, legalább hozzávetőlegesen foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy mikor­tól főispánok az esztergomi érsekek. Valójában találhatunk a Mária vagy Nagy Lajos dekrétumainál jóval régebbi okleveleket is, melyek ugyancsak örökös ispán jelzővel illetik az esztergomi érsekeket. így I. Károly, aki azok­ban az okleveleiben 17 6 , melyekben II. Endre oklevele a Saagh nemzetség nemeseinek Uoy sic! birtokát adományozza, és amit Vasvár vára elvett, azt 1324-ben újra megerősíti: Krisztusban tisztelendő atyánknak, az esztergomi Boleszlávnak, ugyanazon helység örökös ispánjának és a többieknek.. Ugyanezt találjuk Károlynak azon oklevelében, mellyel Komárom várát Tamás érseknek különös érdemeire való tekintettel császárhoz illő nagylelkűséggel 1315 -ben ünnepélyesen átadta, sőt 1317-ben ezt az adományozást kiváltság formájában megerősítette, amit mivel fentebb Komárom történeténél teljes egészében hoztunk, a kíváncsi olvasót odaküldj ük.Vegyük hozzá IV. István okleveleit, melyeket kifejezetten az érésekhez írt, amit aztán Corvin Mátyás az arany bullájába, a lengyel Ulászló ugyancsak, utoljára pedig I. Ferdinánd nem különben átvett, ezeket teljességükben lentebb gondosan szemügyre vesszük. Sőt IV. Béla oklevelei is ezeket a kiváltságokat ugyanezen értelem­ben még mindig őrzik. Kételkednék azonban, ha értesüléseim nem másképp szólnának, vajon ugyanezen méltóságot nem a Jeruzsálemi András 17 7 adta? Kételkedésünket az váltja ki, hogy ő ugyanazon híres dekrétumában, mely a magyarok szabadságjogait szerfelett kiterjesztette, nem akarta a vármegyék 176 Fenn maradtak a de Saagh nemzetséggel rokon Niczky de Niczk régi nemzetségének az iratai között. 177 II. Endre (1205 - 1235) 145

Next

/
Thumbnails
Contents