Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

szerű építmény olyan kúpos szentéllyel, ahogy a törököknél szokás, a 12 apostol temploma volt. A harmadik, a Szt. Katalin templom, a nagytemplom mellett, attól keletre, kissé távolabb külön épült. Ez a két utóbbi templom pedig, mivel a török pusztításokban a kolostorral és a nagy templommal együtt elpusztult, még romokban hever, csupán a nagy templomot, melyet az Oltáriszentség tiszteletére szenteknek mondtunk, állították szépen helyre 1722-ben a helység plébánosának, Palkovics Ferencnek az irányításával, a két falucska adományaiból. Nem csoda, hogy ezután a templomnak Veresallyát, egy kisebb falucskát ajándékoztak a hozzá tartozó földekkel és a Szikince túloldalán lévő szőlőkkel, valamint néhány, a háztartáshoz tartozó holmit, melyet egy bizonyos Amadé István nevű nemes ember végrendeletében a templomnak adományozott. Ezekkel a jámbor célokra szánt javakkal az egyházközség gazdálkodik, és jámbor célokra fordítja őket. A másik, a nagyobbnak mondott falu a kisebbet csak néhány épülettel múlja felül, és Bátorkeszihez tartozik. Mindkettőben magyarok laknak - ezek részben bevándoroltak, részben pedig a török időkben itt élők leszármazottjai. Miként ugyanis azokban az időkben hol a török, hol pedig a keresztény katonák jelenléte miatt a lakosság gyakran változott, úgy többször néptelenedett el, és vált ismét lakottá. Amikor a lengyelek Kéméndet elpusztították, nekik sem kedvezett jobban a szerencse, mint szomszédaiknak. A Nyékről ide menekült embereket ugyanis, azon okból - mint fentebb említettük -, hogy nem szálltak szembe a törökkel, nagy kegyetlenséggel elpusztították, úgy annyira, hogy nagy nehezen csak az a néhány ember tudta a lengyelek büntető kezét elkerülni, akiknek sikerült a Garam túloldalára átkelni. A lengyelek bajaikban ugyanis annyira megkeseredtek, hogy még a szent dolgokat sem kímélték. Amikor a leírt módon kegyetlenkedők elé a falu papja a szegényekkel körülvéve az Oltáriszentséggel körmenetben vonult, azzal a dühöngőket nem, hogy megszelídítette, ellenkezőleg, a papra és kísérőire vetették magukat, és őt is, meg a többieket is mind lemészárolták. Nagy romlás szakadt ekkor a helységre, melyből csak évek múlva tudott talpra állni. A Rákóczi-féle felkelést sem tudta azonban menekülés és visszaköltözés nélkül átvészelni. Az ily gonosz és gyakori háborgatást mind ez ideig nem heverte ki, így a jeles falu korábbi hírét-nevét még nem tudta visszaszerezni. A helység ugyanis híres mind azért, amit elmeséltünk, mind pedig elsősorban amaz erős és nagyon régi sánc miatt, 112