Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

II. FEJEZET A Dunán inneni

11

2, azaz a párkányi járás A járás fekvése és természeti adottságai A párkányi járást latinul Cífé7w"

3nak is szokták nevezni, mivel a Duna innenső felén van, és a Dunán innen fekvő körzethez tartozik. Három mérföld a hossza, és ahol a legszélesebb, ott ugyancsak annyi, egyébként a szélessége alig haladja meg az egy mérföldet. Egész területe nyitott, nem annyira sík, mint dombos, mivel sűrűn váltogatják egymást rajta a halmok. Köztük a legnagyobb az, amelyik a járás közepén emelkedik, és Muzsla, Gyarmat és Köbölkút között jelentős heggyé magasodik. Talaja, ahol sík, kemény kötésű agyag, ahol pedig magasabb, ott sincsenek rajta erdők, vagy csak egy kevés a komáromi határ táján, ahol kis területeket takarnak. Folyói sincsenek, csupán tavacskái, melyek a Komárom vármegyei Kürt helységtől a járás közepén végighúzódva öntözik azt, és területünket a honfiakétól elválasztó Garamba torkollnak. Szőlőt, amely elég nemes bort terem, nemcsak a domboldalakra ültetnek, de több gondozást kíván, mint a gabona. Lakosai magyar katolikusok, van köztük egy kevés református, és még kevesebb evangélikus is. Mind szegények azonban, a kemény és kevés föld, mely sok falu közt oszlik meg, a meggazdagodás lehetőségét kizárja. Kastélyok, vagyis a nemesi udvarházak Valamikor a járásban több és híres castellum

11

4 is volt. A legrégibbek között nemcsak a járásnak, hanem egész Magyarországnak a legnagyobb 112 Pozsonyból nézve 113 innenső, innen fekvő, közelebbi 114 palánkvár, földvár, sánc. Helyenként tehát a castellum Bél Mátyásnál más és mást jelenthet. 105