Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

igazgatója lett. Élénk és állandó kapcsolatban állt a külföld tudományos köreivel, a külföldi akadémiák sora választotta tagjává. Az a felvilágosodott hallei tudományos és 'bölcseleti iskola, amely a Locke-féle realista filozófia alapján állt s amelynek Bél mindvégig híve és követője maradt, nem érte be csak elméleti stúdiumokkal s követői, csakúgy, mint Locke maga is, mind behatóbban foglalkoztak a természettudományokkal. Oktatási módszerük mind több és több tárgyi, szemléleti anyagot, — mint mondták: reáliát — vett fel tanításuk körébe. A török által felperzselt s a kuruc háborúk során feldúlt Magyarországba visszatérő tudós, Bél Mátyás, nagy igyekezettel s korában nálunk egyedülálló módszertani felkészültséggel fogott munkájához: a török utáni maradékMagyarország gazdasági, földrajzi, történeti hagyatékának felméréséhez. Munkáját — a nemesi Magvarorszig értetlenségén. majd ellenségeskedésén kívül —- az is nehezítette, hogy az elmélyült vallási villongások korában Bél Mátyás protestáns volt és maradt. A kuruc háborúk utá» Heister császári fővezér karmaiból alig tudták kiszabadítani: kuruc-szimpátia volt a bűne. Történetírói munkásságának nagy érdeme az. hogy elsőként adja ki a nagyváradi regestrumot, s a Névtelen Jegyző krónikáját. Nagy ellenzésbe ütközött akkor, amikor megkezdte történet-földrajzi műve. a Notitia kiadását. A rendi Magyarország elnnradt köznemessége nem látott benne egyebet, mint a nemzet s a nemesség féltett titkainak ország-világgá kiáltását. Az ország belső viszonyainak fölfedése a külföld előtt — vélték: — hazaárulás! Mindezekkel a nehézségekkel bá;ran küzdve fejezte be hatalmas, részben kiadatlan munkiját. Műve kiadásával s életrajza megírásával történettudományunk máig adós. Sokkal szűkebb körben mozog munkánk másik szerzője, az Esztergomban. 1779-ben született s ugyaiott 1844ben meghalt Helischer József. Pesten végezte bölcsészeti tanulmányait, maid hazatérve, 1829-től az esztergomi i