Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

39. Bajna. Keletelt gótikus temploma középkori építmény. 1701-ben, a canonica visitatio-kor 200 katholikus lakosa van. Földesura Sándor Menyhért, esztergomi alispán. Van temploma, plébánosa és iskolamestere. Papja magyarul prédikál. 1732-ben említik, hogy 1099 óta önálló anyaegyház, van iskolamestere, a gvónóképesek (felnőttek) száma 368. Az 17.32. évi egyházvizsgálat megemlíti azt. hogy Csimaföldön. a szomori út mellett, egy kellemes dombon áll a Boldogságos Szűz mennybemenetelének tiszteletére emelt templom, amelynek boltíves szentélye a régi romokra épült rá, hajója pedig alapjából újjáépült. Innen félórányira Sároson egy elpusztult templom romjai láthatóak. Falai félig még fennállónak, bár már 1564-ben az elpusztult falvak között sorolják fel. 1755-ben az efvházi vizsgálat megemlíti, ^íogv Bajna plébániatemploma eredetileg 1087-ben (téves, 1487ben!) épült, amiről a szentély ívezetére vésett számok tanúskodnak. Báró Sándor Mihály kegyúr 1751-ben kibővíttette és megújíttatta a templomot, ő építtette az addigi fatorony helyett az órával felszerelt kőtornyot. Az egész lakosság katholikus, lélekszáma 1111, akik közül 705 a gyónóképes. Csimaföld a XVI. század első felében még falu volt: templomában Bélák Antal nevű remete él. Acs Pál nevű remete-ujonccal együtt. A remetelak 20 lépésnyire van a csimaföldi templomromtól. A remeték jámbor életűek és részint a földesúr, részint a hívek önkéntes adományaiból és kertjük terméséből élnek. A Kálváriahegy sík tetején (kőből emelt dombon) három kőkereszt áll. Az Üdvözítő és a két lator kőből faragott szobra függ rajtuk. Az Üdvözítő keresztje alatt a Boldogságos Szűz, Szent János és Mária Magdolna szobra látható. A domb alatt mesterségesen vá jt kápolna van. Szent Anna oltárával. Sárás kis templomának szentélye báró Sándor Mihály költségén épült, az ottlévő régi templomromok 59