Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

birtokos kéri 1845-ben Esztergom vármegyétől, hogy vegye fel az adózó polgárok sorá'ba. A Kossuth-levét eredetije: Állami Levéltár, Esztergom. 36. Dág. Az 1732. évi egyházlátogatás szerint Kesztölchöe tartozó káptalani puszta, temploma nincsen; 6 egésztelkes jobbágy és 7 zsellér lakja. A felnőtt katholikusok száma 105. Csév és Dág között még láthatók KisCsév egykori templomának romjai. 1755-ben temploma nincs, van iskolamestere. A tisztán katholikus lakossá? lélekszáma: 252. (Villányi: Néhány lap, 103. oldal.) Helischer kézirata a 66. lapon: ,,Lakosai tótok, akiknek száma 562 és 99 családban, 83 házban laknak. Katholikusok. akiknek a földesúr .jóvoltából 1805 óta templomuk és plébánosuk is va«. Szántóföldjük 47 hold elsőosztályú, 533 negyedosztályú hold föld. Rétjük 100 kaszás és harmadosztályú, szöllejük pedig 157 kapás, harmadosztályú. A legelőjük ugyancsak harmadosztályú, erdejük nincsen." 37. Sárisáp: Az 1701. évi egyházlátogatáskor úgy találják, hogy temploma, amely egykor szép volt. elpusztult. 1332-ben már templomos hely. A török uralom alatt is lakták katbolikusai. akiknek lelki gondozását licenciátus végezte. Van iskolamestere is 1701-ben. Mindössze 70 lélek lakja, akik 1701-ben települnek le, közöttük 30 lutheránus. (Némethy: Egyh. vizsgálat, 19. lap.) 1732. évi egyházvizsgálat szerint fatornvú templomának hajója deszkázott mennyezetű, szentílye boltíves. A felnőtt katholikusok száma: 120. Van a faluban 15 egésztelkes jobbágv és 23 zsellér. Iskolamestere van. 1755-ben: Sárisáp a már önálló plébániával bíró Csolnok leányegvháza. A templomot a br. Sándorcsalád építtette. Lakosai tisztán katholikusok, számuk 454." (Villányi: Néhány lap. 98—100. lap.) Helischer kéziratos műve 1827-ben. Sárisápról (72. lap): 57