Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

(3. i ily egy német mérföldnyire van az előbbitől; közöttük van Jászfalu puszta, csupa köves, terméket­len dombbal. Jobb a föld a déli oldalon, a Pilis vár­megyéhez tartozó (egy negved mérföldnyire fekvő) Tinnye falu, valamint Kirva puszta felé: kövér és fe­kete. Hasonló minőségű a föld a nyugati irányban, Dág felé, jóllehet mindenütt dombos, sok völggyel tarkítva. Itt nincsenek folyóvizek, csak szódás. ízetlen vizű kútak, melyekből inkább csak az állat iszik, nem ember. A lakosai kálvinista magyarok (megengedték nekik, hogy az istentiszteletük elvégzésére tanítót tart­sanak) néhány katolikussal vegyesen, jóllehet a falu földesurai: a helyben lakó Miskei-család, valamint a Frühweis-család — melynek szintén van itt részlbirto­ka— katolikusok, ölbey György, a falu egykori föl­desura, a Miskeyek nagyapja, vagy dédapja, aki vitéz százados volt, a törökök kiűzése után szöllőmüveseket telepített le itt. Ezek azonban a következő idők vi­szontagságai között szétszóródtak és csak később tér­35. lek vissza. 7. Dán jelentéktelen puszta Uny falu és Kirva, Babály és Kis-Csév puszták között. Rendkívüli kicsiny­sége miatt Kis-Csévet is birtokba vették a telepesek, majd engedélyt nyerve az esztergomi káptalantól, Dág és Kis-Csév puszták területét egy faluvá ei'vesítették, de így sem tudtak boldogulni. Szegény, paraszti életmó­dot folytatnak. Kis-Csév nyugatról a negyed mérföld­nyire lévő Uny faluval határos. Hasonló távolságra van tőle Sárisáp, északon Csolnok, valamint Leány­vár. a Barinyáiak pusztája. Mindent összefoglalva: kü­lönböző helyekről ide telepített tótok kicsiny faluja. Dom'bos határa részint homokos, részint fekete. Er­deje nincs, sem egészséges vize; még az állatokat sem itatják máshol, mint az esővíz alkotta pocsolyákban, melyek azonban száraz időben kiszáradnak. Földes­36. ura az esztergomi káptalan. U

Next

/
Thumbnails
Contents