Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

( III. FEJEZET. Az esztergomi váiró: 1. §. Az esztergomi vár híres erősség a hasonlónevü város alatt, ugyanannak a folyónak a partján, kiemelkedő, sziklás, nehezen megostromolható hegyen. Eredete — akárcsak a városé — bizonytalan. Miként az egyik, úgy a másik is, Szent István király születésével kezdett híressé lenni. Már mondottunk, hogy ő a városiban született, de a történetírók egyező véleménye szerint a várban keresztelték meg őt. De, ha a városban született, akkor azt kérdezhetik a tudósoktól: hát a vár nem volt alkalmas az ottlakásra? Azt nem lehet kimutatni, hogy már abban az időben ki volt-e építve a vár annyira, hogy fejedelmi személyeknek kedvük lett volna ott lakni, az azonban bizonyos, hogy templom már volt ott. Az ugyanis régi szokás volt, hogy a templomokat kiemelkedő helyre építsék. Amint tehát kimutattuk, hogy a királyi udvar a városban volt, épp úgy lehetséges, hogy Géza fejedelem azt akarta, hogy fia, aki a városban született, a hegyen részesüljön a keresztség szentségében. Kérdés azonban, melyik volt az a templom, amelyben a szent fejedelem az első szentséget felvette? Utóbb ugyanis a királyok és az érsekek több templomot emeltek, amelyek később romba dőltek, de közülük háromnak, Szent István, a Boldogságos Szent Szűz és Szent M: nak emléke és romjai ma is meg\ ifcnnk, A' Sdoln i lenfplomá-