Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

km • am >• m Kulenos resz. i. Ennek a megyének első, vagyis esztergomi járásáról. I. FEJEZET. Unnék a járásnak fekvéséről, és terír észeii viszonyairól Esztergominak nevezik, mert azt területet foglalja magában, mely a hasonló nevű város körül fekszik. Átlagos hosszúsága három mérföld, szélessége pedig — ahol a legszélesebb — két mérföld. Belső járásnak is nevezik, mert a folyamon túl fekszik. A Duna mentének kis része sík, a járás többi részét pedig földből és kőből való dombok, néhol elég meredek csúcsok és magas hegyek borítják. A talaj majdnem mindenütt köves, néhol terméketlen, és ahol termékenyebb, ott is tömött. Ezért háromszoros szántással és trágyázással kell művelni, hogy termővé váljék. Én még sohasem láttam gyengébb vetéseket. Az aratáskor alig látszik a gabona szalmája, amelyek pedig magasabbra nyúlnak, azokat a zivatarok döntik meg. A marhák is nagyon pusztulnak. — Lakosai magyarok és katolikusok, akik közé csak kevés német és tót, illetőleg helvét vallású keveredett. 10