Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Horváth István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása

A fentiek figyelembe vételével, illetve a hegyoldal átvágásával tett megfigyeléseink alapján egyre pontosabban körvonalazódik a Vitéz-pa­lota formája. (10. kép) Végső alakját, a hozzá tartozó egyéb létesítmé­nyek helyét, formáját csak a hegyoldal teljes feltárásával ismerhetjük meg. E feltárások ma is folyamatban vannak, s reméljük fényt derítenek az egykori leírások hitelességére. Itt első sorban Bonfini leírására gondo­lok, aki a palota bemutatása után a következőket mondja: ...„hideg és meleg fürdőfülkéket (is) építtetett, (Vitéz érsek), továbbá kettős kertet, amelyet tetőterasszal díszített oszlopcsarnok vett körül. A két kert kö­zött. a szikla mellett, kerek tornyot emeltetett, különböző ebédlő- és la­kószobákkal, fent kilátó-tornvocskákkal díszítve, s egy kis házikót is csi­náltatott, amelyben legtöbbnyire tartózkodott, mert az a Dunára nézett, pompás kilátást és a kertek élvezetét nyújtotta". . Valószínű, hogy egy „fürdő-fülkét" hamarosan azonosítani tudunk. Reményeink vannak a függőkertek falainak megtalálására is —, Wolff és A.Krey 1749—1756. évi hadmérnöki felvételei ugyanis falromokat je­leznek a palota alatti Ny-i hegyoldalban. (11. kép) A sziklához épített ke­rek toronynak azonban eddig semmilyen maradványát nem sikerült meg­találni. Nagyon valószínűnek tartom ma már, hogy Bonfini szövege ez esetben nem új toronyra, hanem az Árpádoknak Vitéz érsek idejében csupán átalakított lakótornyára vonatkozik, amely alatt az érsek függő­kerteket is létesített. — A lakótorony Vitéz-kori átalakításának emlékét egyenlőre csupán az ú. n. „Vitéz stúdió"-nak erényeket, és a zodiákus­jegyeket ábrázoló freskói őrzik. Reméljük azonban, hogy a későbbi ku­tatások további bizonyítékokat hoznak e téren is. összefoglalva tehát: az újabb feltárások eredményei alapján a XII. századi stauf urolkodók goslari, gelnhauseni, wimpfeni, vagy égeri palotáihoz hasonló uralkodói központ képe rajzolódik ki az Árpádok ko­rában az esztergomi Várhegyen. — Ezen uralkodói rezidenciák fő részét a nagyszabású, többnyire kétszintes uralkodói csarnok és rendszerint kétszintes kápolnák alkották. A két épület kapcsolata pedig az uralkodói kultusz vallásos jellegét hangsúlyozta. Esztergomban ezt a váimak, a ki­rályi palota-együtteshez csatlakozó északi részén az egyházi központ (ér­sekség és főkáptalan) épületei: az érseki székesegyház és palota, a káp­talanház és egyéb épületek — egészítették ki. Az Árpádok nagyszabású épület-együttesének méltó folytatása volt az érsekek XV. századi új pa­lotája Vitéz János óriástermével. -—­A palota alatti (Ny-i) hegyoldalban 1985-ben megkezdtük az ásatást. (12. kép) A terület teljes feltárásával a nyugati homlokzat és a loggia olyan mennyiségű maradványának előkerülésére számítunk, amelyek fel­használásával — reményeink szerint — a teljes építészeti rekonstrukció is megvalósítható lesz. — Ennek lehetőségéről a következő előadásban Vu­kov Konstantin fog beszámolni. 85

Next

/
Thumbnails
Contents