Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Horváth István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása

mentünk, amely tisztán vörösmárványból, magából a teremből kifelé épült. Ez márvány oszlopokkal, és fent tiszta vörösmárvány boltozattal és művészi levéldisszel van kiképezve, és elragadóan szép hely, ahonnan a vízre (Duna), az egész városra is, és a messze vidékre nyílik kilátás.. . ."

3 Lubenau leírásából kitűnik, hogy a kápolna boltozott volt. — Valószínűnek tartjuk, hogy az ostrom során meggyengült épület sérült ÉNy-i fala (a két támpillérrel együtt) éppen a kápolna boltozatának nyomásától dőlt ki a hegyoldalba. Az ásatások és falkutatások eredményeinek, valamint a kőtárakban lévő és a palotához köthető kőfaragványoknak összevetésével, illetve más magyarországi párhuzamok (pl. Vajdahunyad, (5. kép) vagy mindkettőjük előképének, a budai „Friss Palotá"-nak) és más európai (német, francia, olasz) párhuzamoknak felhasználásával lehetőség nyílott a Vitéz-féle palota pontosabb elvi rekonstrukciójára, amelyet eddig a magyarországi reneszánsz építészet egyik korai alkotásának véltek. — Ezzel szemben a fenti kutatási eredmények és a meglévő maradványok alapján a palotát alapjában véve későgótikus építménynek tartjuk, amelyet végül reneszánsz elemekkel bővítettek. A korai, még reneszánsz előtti építésre utal Lubenau leírásának egyik adata is, miszerint az ajtók fölött az osztrák címert látta kifaragva. A Lubenau által megfigyelt kétfejű-sasok azonban nem az osztrák címerrel azonosak (aminek Esztergomban ebben az időben semmi helye nem lehet!), hanem Széchy Dénes érsekkel — Vitéz János elődjével — (1440—1465) hozhatók kapcsolatba: a Széchy-ek címerállata ugyanis — amint az az érsek Esztergomban őrzött kelyhén, illetve itteni sírkövén, valamint a Vajdahunyadon is szereplő címerükön látható: a kétfejű sas volt.

4 Eszerint a hatalmas építkezést valószínűleg Széchy Dénes kezdte meg. és Vitéz János fejezhette be. Vitéz János nevéhez fűződhet a „híres emberek" freskó-sorozat, — a magyar királyok arcképcsarnokának és a Sibylla-kápolna ábrázolásainak a humanisztikus-reneszánsz gondolatvilágban gyökerező megfogalmazása. A nagytermet tovább gazdagította, valószínűleg már reneszánsz elemekkel Estei Hippolit érsek (1487—1497), akinek a rozettákkal díszített kazettás famennyezet kialakítása volt köszönhető — számadáskönyveinek adatai szerint.

5 Ezek az adatok ugyanis igen nagy mennyiségű faanyag beépítéséről tanúskodnak, s ezért a korábbi kutatás tisztán fa épületekre gondolt. Ezzel szemben az európai párhuzamok (egyebek között a kölni és nürnbergi városházák nagytermei, a francia Sully sur Loire díszterme, vagy a padovai Salone stb.), az ismert építészeti részletek, valamint az egykorú leírások alapján az esztergomi lovagterem fedését is hatalmas faboltozattal oldották meg. melynek oldalnyomását vonóvasak foghatták fel. A fa-boltozat és a terem-belső rekonstrukcióját 1984-ben Vukov Konstantin mérnök-kolléga készítette el, az épület keresztmetszetét ábrázoló képpel együtt, (6. kép) amelyen a terembe bevilágító tetőablakokat. a pusztulás előtti (7. kép) metszetek is ábrázolják." Az 1986—87-es években végzett további kutatások, illetve megfigyelések újabb adatokat szolgáltattak a Vitéz-féle palota szerkezetéhez, elrendezéséhez, a lovagterem É-i és D-i oldalán egyaránt. É-on a XV. századi traktus szabálytalan négyszög-formában végző83