Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Beke Margit: Vitéz János esztergomi udvara

BEKE MARGIT VITÉZ JÁNOS ESZTERGOMI UDVARA A múzsák lakhelyévé váló Magyarország megteremtője és irányitója Vitéz János. Az utókor örök kára, hogy éppen esztergomi érseksége alatt keletkezett iratok szóimdtak szét, meghagyva a reményt a szerencsés kutatónak, hogy újabb adatok előkerülésével árnyaltabbá teheti a róla alkotott képet. Zredna helység nemesi szülötte, aki több egyházi és világi tisztség betöltése után, — háta mögött hagyva Mátyás király megválasztását, a korona visszaszerzését, több diplomáciai küldetést és egyben barátaival való ismeretség színhelyét — lépett Magyarország legfontosabb egyházi funkcióját jelentő, esztergomi érseki székbe. Egyházfejedelmi nyolc évéből a ténylegesen megmaradó fiat év korszakalkotó a humanizmus és reneszánsz megjelenésében, bár ehhez előjátékul szolgált váradi püspöksége. Életműve óriási. A harci zajoktól menekülve éppen letehette páncélját, hogy a múzsák szelíd sugallatainak engedjen, békés alkotásával. 1465. február közepén általános megelégedésre, a források egybehangzóan a legméltóbbnak ítélik az érseki székre: „Virágzókorban volt különféle művészetek tudományával és derék erkölcsökkel ékeskedett".

1 Mátyás II. Pál pápához írt levelében hangsúlyozza a főnemesekkel és bárókkal azonos véleményét, miszerint János püspököt óhajtják érseknek „e férfiú jól ismert érdemei és erényei miatt, amelyeket nem is kell szentséged figyelmébe ajánlanunk."

2 Az unokaöccs, Janus Pannonius epigrammával ekként köszönti:'' Keljetek, ó Múzsák, víg dalra, öröm riadalra, Kalliopé szintén zengje vidáman a kart! Érseki méltóság főszéke jutalma Vitéznek. Ebbe helyezték őt Róma s Urunk a király. Messzire zengjen a hang, át népeken, át a világon S földi vidékünkről szálljon az Égig a Dal. Váradot Esztergom, Köröst a Dunánk kiszorítja S ő negyedik helyről — főpapok elseje lett. Az esztergomi udvar bemutatásánál nem vonatkoztathatunk el magától a helyszíntől, ahol prépostságok és a káptalan honol, mintegy az érsek egyházi körét képezve. Szó lesz az udvarában hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó tudósokon és költőkön kívül csupán baráti szálakon függő, az udvar szellemiségét mégis formáló, de jelen nem lévő személyekről. Végül az udvarban élő és tevékenykedő érsekről, mint egyházfejedelemről és vendéglátóról. I. Az egyházi udvar Az egyházi szűkebb környezet Vitéz János megérkezésekor egyrészt adott volt, másrészt új kanonokok kinevezésével formálta azt. Ugyanis a XV. század közepétől joguk volt az érsekeknek a megüresedett kano59