Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Szállási Árpád: Vitéz János és a természettudományok
lója. közönséges astrolábiumok, stb.), a másik fajtát helyesen nevezzük szilárd állványnak, ilyen Ptolemaiosz gyűrűs aszrolábiuma, mely közönségesen a gyűrűiről kapta nevét. Ilyen a torquetum, amely a torquere (elcsavarni) igéből, mivel az égnek a képe, melyet ez mint valamilyen hasonmás mutat, minden irányból kiterjedten látszik, mint a gyűrűs asztrolábiumban. hanem mesterségesen kialakított és valamilyen sík felületére forgatott körökből áll." 2 3 Nos a Kepler koráig használt asztronómiai instrumentumok leírását Vitéz János érsek esztergomi udvarában készítették, ahol a csillagászat szeretetét a dolgozószoba díszítése: a csillagképeket ábrázoló freskók is bizonyítják. Nem volna teljes a Regiomontanus-képünk, ha elmulasztanánk megemlíteni a „Csizió vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása" című munkáját, amelyet Heltai Gáspár kolozsvári pap fordított 1575-ben németből magyarra (eredeti címe: Das grosse Planelen Buch), s a legújabb kiadás, az 1986-os előszava szerint először 1471-ben jelent volna meg. Ezek szerint egy részét Magyarországon készítette el. Á Csízió Galenus szellemét tükrözi. Alcíme: ,.A csillagok, üstökösök és égi jelek természetéről: az emberi nem négyféle véraikatáról, természetéről és tulajdonságáról és arról, hogy mindenik hónapban micsoda rendet tartson az ember ételben, italban, alvásban, fürdésben, tisztulásban és érvágásban." Ezen asztrológus egészségügyi tanácsadó akkora népszerűségnek örvendett. hogy még napjainkban is érdeklődéssel forgathatjuk. Bizonyíték rá, hogy az 1986. évi kiadást is napok alatt szétkapkodták. Továbbá bizonyítja a szerzőnek a galenuszi tudományokban való jártasságát. E fordítás alapján lett a nagy tudós a nevében: Királyhegyi János. A Tabulae directionum fényes bizonyítéka a trigonometriai és csillagászati ismereteknek. Még akkor is. ha egyik fizikatörténészünk nem ítéli meg pozitívan a hazai humanisták működését. 2 6 Végül Esztergomban készült el a híres humanista Galeotto Marzio az emberről. (De homine libri duo) szóló munkája, melyet Vitéz Jánosnak dedikált. Az egyik része bonctani, a másik élettani, csillagászati észrevételekkel tarkítva. 2 7 ..Tisztelendő Atya, amikor szorgalmasan kutattam, kinek ajándékozzam az emberről szóló, most befejezett munkámat, senki nem látszott fáradozásaimra inkább méltónak, mint éppen te, János esztergomi érsek. Ki lehetne ugyanis inkább alkalmas tulajdonosa ennek a két kötetből álló munkának, melynek címe: Az emberről, mint az, aki mindenki közül anynyira a leghíresebb, hogy méltán joggal kell különösképpen embernek nevezni, hiszen ez korunkban egyedül rád illik." 2 8 A két könyvet elborítják a klasszikus idézetek, ami egy testrészről és funkcióról a szerzőnek éppen eszébe jut. Pl. a koponyánál Caesar kopaszsága, avagy az evangéliumban a Golgota „a koponyák hegye." Az anatómiában Galenus, a fiziológiában még Celsus szelleme dominál, így Galeotto csak a szőrszálhasogató skolasztikusok példáját követi. Végül visszatérve az Academia Istropolitana 1467-ben történt megalapításához. az udvar legjobb szakemberei Pozsonyba költöztek, de Vitézt Esztergomban többször meglátogatták, miként az érsek is, mint az egyetem kancellári felügyelője, gyakran megfordult Istroprolis falai között. 50
