Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Szállási Árpád: Vitéz János és a természettudományok
ni. hogy a napi politika szövevényeiből kibújva rejtőzött el csillagvizsgálójában. ahol a misztikus asztrológia, hókuszpókuszos horoszkópia helyett a „csillagok titkait" racionálisan a kora-reneszánsz ember egyetemes érdeklődésével vizsgálta, és ez a természettudományos szemlélet segítette őt a politikai tisztánlátásban is, soha semmit nem bizva a véletlenre, vagy az égi konstellációk sugallatára. Nem feladatunk ismertetni, milyen kacskaringós úton jutott el a váradi püspökségből az esztergomi prímási székbe, az 1465 február elején elhunyt Szécsi Dénes bíboros helyére. Azt sem, hogy milyen szerepet játszott Hunyadi Mátyás nevelésében, illetve királlyá történő választásában. A várhegyen álló, 1465-ben elfoglalt érseki szék egyúttal újabb tudománytörténeti szerepet szánt a humanista-reneszánsz főpap személyének. Már május 19-én Mátyás kérésére II. Pál pápa egyetemet engedélyező okmányt bocsájtott Vitéz János rendelkezésére, amelyet Ábel Jenő szerint 1' feltehetőleg Janus Pannonius a király követeként eszközölt ki, otttartózkodása alkalmával. Földrajzilag is közelebb került Bécshez, ámbár Peuerbach professzor akkor már nem volt az élők sorában. Bizonyára egyetlen nagy horderejű kérdésben nem esett annyira egybe a két szuverén lángelme, Mátyás király és Vitéz János érsek álláspontja, mint az egyetem felállításának megítélésében. Fraknói szerint „oly főiskola, mely a négy kar által képviselt tudományosság egész körét felöleli, és a tudori rangfokozatok adományozására jogosítva van. hazánkban nem létezett. A Nagy Lajos által Pécsett létesített főiskola, úgy látszik nem volt széles alapra fektetve. Az ó-budai egyetem pedig, melyet Zsigmond alapított, rövid virágzása után megszűnt működni." 1 8 Hasonlókép vélekedik Békefi Rémig is, a káptalani iskolák történetének kitűnő ismerője. 1 9 A II. Pál pápa a már említett engedélyében felhatalmazta az esztergomi érseket, hogy „Magyarország bármely városában vagy mezővárosában, melyet a király alkalmasnak fog találni, egyetemet alapíthasson, és azt a bolognainak mintájára szervezhesse." 2 0 A bolognai minta kihangsúlyozása nagyon fontos, mert ott kezdettől biztosított volt az egyetemi önkormányzat, ám Vitéz János a cél érdekében belement, de fontos kérdésekben a döntési jogot fenntartotta önmagának. A király Pozsonyt jelölte ki az egyetem székhelyéül, mivel éppen egy megfelelő épület került örökös híján az uralkodó birtokába, továbbá a Buda—Bécs—Prága közötti fekvése is ideálisnak bizonyult. Vitéz 1467. július 18-án Pozsony városát értesíti: ..Brevi etiam tempore venturi sunt el alii doctores, pro quibus conducentis ad Italiam partim ad Franciam misimus." 2 1 Három doktort, azaz tanárt küldött a Duna-parti városba, Istropolis helyiségbe, fráter Johannest, a theológia magisterét, Magister Martmust. aki azonos a krakkói Ilkusch Bylica Márton tanárral, aki később Mátyás király kedvelt aszrológusa és orvosa lett, végül Magister Petrus doctor artium et medecinae személyét, aki a gyógyítás mesterségét adta elő. Tehát amint látjuk, „tanszemélyzetről" az esztergomi érsek gondoskodott. Ahogy a július 18-i leveléből megtudjuk, főleg Olasz- és Francia48