Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Szállási Árpád: Vitéz János és a természettudományok

evidenciának számított. Ilyennek találjuk a híres Szálkái-kódexben/' amely Esztergomban található és Kopernikusz műve előtt ötven évvel íródott. Másrészt Kopernikusz művének megjelenése után is tovább élt még a geocentrikus világkép, s a teljes bizonyítás az „eppur si mouve" csak Kepler és Galilei munkásságával fejeződött be. Egyet azonban nem lehet vitatni :az antik természettudományok fel­támasztásával nemcsak a régi folytatódott, hanem valami új is elkezdő­dött. Igaz, először ugyanúgy mint a humaniórák területén, a régiek bűvö­letében a régieket másolták, majd magyarázták, csakhogy amikor origi­nális elmék jelentkeztek: pl. az asztronómiában Regiomontanus, vagy a poézisban Janus Pannonius, ők már kritikailag kezelték a régi szövege­ket, s igyekeztek eredeti műveket alkotni. |*Es ekkor lép az európai tudo­mánytörténet színpadára Vitéz János, aki már váradi püspökként 1445—1465 között megteremtette a hazai humanizmus alapjait, rendkí­vüli figyelmet tanúsított az eladdig eléggé lenézett reáliák iránt, kapcso­latba került a kor legkiválóbb természettudósaival, könyv-vásárlásai ké­pezték a híres Bibliotheca Corviniana-magvát. Vitéz János európai és kelet-európai jelenség egyszerre. Kétségtelenül zseni. Hunyadi Mátyás­hoz és Janus Pannoniushoz fogható, noha mindkettőjüknek mestere volt. Kelet-európai, mert hazai hagyomány híján képesnek bizonyult európai kultúrát teremteni a mostoha és zűrzavaros körülmények közepette, Galeotto szavaival hónát ,,az újkor múzsáinak lakhelyévé varázsolta." 5 Fraknói szerint már Váradon ,.a természettudományokra is kiterjeszté figyelmét, különösen: pedig a csillagászat volt kedvelt foglalkozása.'!] Hogy az asztronómia mellett az asztrológia is érdekelte, aligha csodál­kozunk ma rajta. Hiszen százötven évvel később még a nagy Kepler is foglalkozott csillagjóslással. 0 Kétségtelenül az uralkodó kívánságára, de egyáltalán nem mellékesen. Vitéz János az úgynevezett korszerű csillagászattal először G. Peuer­bach bécsi asztronómus műveiben találkozott. 7 Akit V. László kancellár­jaként személyesen is többször meglátogatott. A császárvárosi nagy csil­lagászt mindenáron meg akarta szerezni hazájának, de az a legfényesebb ajánlatok elől is kitért. E kapcsolat mégis igen gyümölcsözőnek bizonyult. Pl. asztrológiai mérő műszereket küldött a tudós főpap váradi udvarába. Ilyen a Geometriai Gnómon, amely fából készült és alkalmas csillagászati számításokra. A nagyváradi meridián alapján pedig elkészítette a ..Ta­bulae Varadineses" néven ismert csillagászati táblázatot, amelynek alap­ján előre ki lehetett számítani a nap- és holdfogyatkozások idejét. s Ezt a kiváló matematikai—asztronómiai munkát a csillagászok még Kepler idejében is használták. 0 Igaz, Peuerbach „elcsábítása" Bécsből nem sike­rült. ám váradi udvarában találunk olyan kiválóságokat mint a lengyel Sanocki Gergely, valamint Marcin Król z Zurawicy, a krakkói egyetem matematika- és csillagászprofesszora, Filippo Podocartho görög tudós, az orvos végzettségű olasz Galeotto Marzio, a magyarok közül Ivanich Pál, és nem utolsósorban unokaöccse: Janus Pannonius. Ez a „sokszálúság" azt is jelentette, hogy Vitéz János szoros kapcso­latot tartott fenn a humanizmus Alpokon inneni fellegváraival, mint Krakkó, Prága, Bécs, így Várad és Esztergom e híres helyek szellemi partnere volt ebben az időben. 46

Next

/
Thumbnails
Contents