Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után
Esztergom vármegye és város sajtója a forradalomtól napjainkig. Írta: Homor Imre
A lapoknak nemes hivatása volt e napokban a közönség megnyugtatása s a hatóságok közbiztonságot célzó rendeleteinek közreadása. Statáriumot hirdettek ki Esztergomban, mely idő alatt harangozni sem volt szabad. A szomorú helyzet, a cseh megszállás dacára tovább folyik a korteskedés a szociáldemokrata, a keresztényszocialista, a radikális és a Károlyi-párt részéről egyaránt, aminek helyi lapjaink akkori számai hű képét nyújtják. Különös feltűnést kelt az Esztergomi Friss Újság 1919 január 19-én megjelent vezetőcikke, amely leleplezi Szentgyörgyi Pált s bemutatja őt elvtársainak, A hazafias érzésű közönség részéről nagy örömmel fogadott cikkeket — most már elárulhatjuk — Beniczky ödön kormánybiztos írta. Mutatja ez is, hogy milyen szükségesnek látszott Szentgyörgyinek, ennek az egyre veszedelmesebbé váló kalandornak leleplezése, aki e zűrzavaros időkben képes volt a város és vármegye nyugalmát és lelkületét teljesen feldúlni és forradalmosítani. Március 11-i kelettel valamennyi esztergomi lap megkapta a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegylete esztergomi helyi csoportjának levelét, melyben a forradalomellenes cikkek kiszedését és kinyomását megtagadják. Ez volt a kommün előszele. Az esztergomi kommunista-direktórium megalakulása 1919 május 22-én délután történt. Egyik legelső rendelete volt az Esztergomi Friss Újság betiltása. Az Esztergom jóllehet a direktórium nem kívánta megszűnését, dr. Marcell Mihály elhatározásából nem jelent már meg március 23-án. Ugyancsak megszüntetésére kapott felhívást a Földmívesvilág is, amely pár hétel előbb vehemens cikkben támadta Kartaly Istvánt, a direktórium egyik tagját. Két lap maradt csak meg így Esztergomban, az Esztergomi Népszava és az Esztergom és Vidéke. A direktórium az utóbbi megjelenését azért látta szívesen, nehogy úgy tűnjék fel a dolog, mintha a sajtószabadság ellensége volna. A lapot május közepén mégis meg kellett szüntetnie a direktóriumnak országos rendeletre, s ettől kezdve az Esztergomi Népszava volt úgyszólván az egyedüli szellemi tápláléka az esztergomi újságolvasóknak. A kommunizmus bukásának a híre már augusztus 3-án este eljutott Esztergomba, de csak a direktórium főbb tagjai tudták, akik idejében el is inaltak a városból. A kisebbrangú vezérek mitsem sejtve mentek 4-én reggel hivatalukba. Időközben mindenről értesült a nép. Győri Jánost, a forradalmi törvényszék elnökét, aki ké' ártatlan vöröskatona nyilvános agyonlövetésének is okozója volt, a íol dühödött nép félholtra verte. Egy Horváth István nevű direktóriumi tag a történtek után főbe lőtte magát. Nagy Antal reáliskolai igazgatót, aki egyik szellemi vezére volt az esztergomi vörösöknek, az uccán inzultálták. Az Esztergomi Népszava ezekután természetesen szintén elnémult — örökre. Utolsó száma augusztus 3-i dátummal még 2-án este jelent meg. 76