Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A magyar Sión utolsó tíz esztendeje

Boldogemlékű hercegprímásunk, Csernoch János Serédit, ha hazajött Magyarországba, vagy ha ő ment Rómába, mindig rögtön felkereste, illetőleg magához kérette s tanácsait irányadóknak tekintette. A magyar kir. kormány a kormányfőtanácsosi címmel rótta le elismerését Serédivel szemben. De akik lélek szerint ismerik, tudják, hogy dr. Serédi Jusztinián soha nem kereste a rangot és kitüntetést. Ha ezek őt mégis megtalálták, az onnan van, mert reá tökéletesen állanak az írás szavai: „Nem az a valaki, aki önmagát ajánlja, hanem akit Isten ajánl". # * * Serédi Jusztinián dr. 1928. év január 28-án vonult be Esztergomba, hogy elfoglalja Magyarország hercegprímási trónját és az esztergomi érseki széket. Felvonult a Magyar Sionra, a magyarok szent hegyére, ahol várta urát a hat hónapig üresen álló egyházi trón, amely előtt hódolt az esztergomi főkáptalan, a papság és Magyarország katolikusságának képviselői. Január 28-án délután 2 órakor megnyitották a budapesti Nyugati pályaudvar királyi várótermét a hercegprímás tiszteletére, melynek parkettjét vörös szőnyeggel borították. Az ajtó előtt állott Zsembery István dr. az Országos Katolikus Szövetség alelnöke, hatalmas küldöttség élén. Bent a pályaudvar csarnokát elárasztotta küldöttségek óriási tömege. A fenyőgalyakkal feldíszített mozdony, elején három nemzetiszínű zászló és a magyar címer indulásra készen áll a csarnokban, mögötte a szalonkocsi, amelyen a hercegprímás Rómából Budapestre érkezett. Két óra előtt néhány perccel érkezett a pályaudvarra Bárdos Kernig pannonhalmi főapát, aki megállt a perronon s a várakozó papokkal elegyedett beszélgetésbe. Egynegyed háromkor rendőr jelzi a királyi váróterem előtt szolgálatot teljesítő rendőrfelügyelőnek a hercegprímási autó érkezését. Néhány pillanat múlva megérkezett a hercegprímás autója a királyi váróterem bejáratához. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, primási titkár társaságában száll ki az autóból és fogadja Tjsembery István, az Országos Katolikus Szövetség alelnökének tisztelgését. A hercegprímás ezután Latkóczy Pál állomásfőnökkel fog kezet, aki kézcsókkal üdvözölte. A tömeg kalaplengetve hangos éljenzésben tört ki, a zsebkendők százai lengettek a hercegprimás felé, aki jobbra-balra mosolyogva, szívélyesen viszonozta az üdvözléseket. Ezalatt a pályaudvar üvegcsarnokában felgyúltak az Ívlámpák és a kintlévő tömeg lelkes zaját átvette a perronon várakozók tömege. Ekkor lépett perronra a primás. Kezet fogott Bárdos Bernig pannonhalmi főapáttal s aztán fellépett a szalon kocsira. Néhány pillanat múlva a hercegprímás maga húzza le a szalonkocsi ablakát. Ebben a pillanatban valaki elkiáltja magát: — Éljen Magyarország hercegprímása! Erre a lelkes tömeg üdvrivalgása ismét kitör: — Éljen! Sokáig éljen! A hercegprímás útja a Budapest nyugati pályaudvartól szék64