Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Dr. Antóny Béla

látását. Az 1918/19-es magyar forradalmak alatt tapintatos magatartásával megakadályozza a kitörni készülő atrocitásokat. A forradalmakat követő gazdsági válság alatt ügyes politikával kifizeti Esztergom békebeli adósságait, majd új beruházásokat kezdett: 1923-ban — munkatársaival — megalakítja az Esztergomi Közüzemi rt.-t, melynek alelnöki tisztét vállalja s mely a város legfontosabb üzemeit (villanygyár, jéggyár, autóbuszüzem, mészüzem, téglagyár) bérli s kezeli. A városi villanyüzem ma már messze vidéket lát el árammal s a Duna túlsó oldalára is áthalad. 1926-ban a városi vízvezeték, majd csatornázást, 1928-ban nagyarányú modern utburkolást hajtat végre a várossal. Polgármesteri működése alatt négy új, hatalmas és minden igényt kielégítő iskola és több középület létesül. Egész új városrészek (köztük igen szép villatelep) alakulnak; a várost csinosítja, parkosítja, az utcákra virágágyakat helyeztet, úgyhogy minden idegen elragadtatva szemléli a város fejlődését. Megszervezi az idegenforgalmat s ma meszsze országok lakóinak ezrei és vidékiek tízezrei keresik fel a gyönyör ü fekvésű, kies, magyar primási székvárost, az ország hajdani királyi székhelyét és fővárosát. Tagja a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak, a Természettudományi- és Földrajzi Társaságnak, a Magyar Turista Egyesületnek, melynek helyi csoportjánál elnöki tisztet tölt be, a Magyar Férfiak Szent-Korona Szövetségének, a Magyar Országos A

réderő Egyesületnek, elnöke az Esztergomi Katolikus Körnek, stb. stb — fővárosi és helyi részvénytársaságok igazgató-tagja, az esztergomi mezőgazdasági bizottság elnöke, a Felső Dunántuli Mezőgazdasági Kamara tagja, a győri Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja, stb. stb. 56