Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Tarján község Trianon után

Tarján község Trianon után Nagyközség kiterjedése Ó107 kim375 ház, 2400 lakos Tarján község a rómaiak időjéből keletkezett, mit a határában levő római leletek igazolnak. Később török megszállás áldozata lett s ugyanezen időben rombolhatták le a község határában levő „Somlyó" nevezetű várat is, aminek nyomai pár évvel ezelőtt még láthatók voltak. A község lakossága magyar volt, azonban a 17. században az Esterházyak Schwarzwaldból németeket telepítettek be. A lakosság száma circa 2400 lélek, melyből 50 százalék német, 50 százalék magyar anyanyelvű. A háború utáni szaporodás circa 20 százaléknak felel meg. A háború utáni években az építkezés szünetelt, 1924-ben indult csak meg az építkezés s a „Falusi Kislakásépítő Szövetkezet" kölcsönei segítségével a kiosztott házhelyek legnagyobbrészt beépültek s a mai napig vagy 50—60 ház épült, A község 1924-ben körorvosi lakást épített, 1926-ban tűzoltószertárakat, 1929-ben a régebben épült köroi vosi lakást alakíttatta át körállatorvosi s aljegyzői lakássá s a körorvosnak új lakást épített. A község területe 6197 hold, ebből a nagybirtokra 2929 s a kis- és törpebirtokra 3268 hold esett. A földbirtokrendezés során azonban a nagybirtokból mintegy 750 holdat váltottak meg s osztottak ki egyeseknek s így a jelenlegi egyedüli nagybirtoka 2170 hold, a községi tulajdon pedig 4018 hold. •312