Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Gróf Esterházy Ferenc

ahonnan 190G december 31-én került Felsőgallára, majd 1910 ja­nuár 10-én Tóváros választotta meg adóügyi jegyzővé. A Levente Egyesület alelnöke, a Polgári Kör és Stefánia Egyesület pénz­tárnoka. KORCHMÁROS IRMA a polgári leányiskola igazgatónője A vasmegyei Szentgotthárd községben született. Középiskoláit és a tanítókép­zőt Kőszegen végezte. Tanárnői műkö­dése elismeréseid 1913-ban az intézet igazgatónőjévé nevezték ki, amely állá­sát azóta megszakítás nélkül tölti be. Pe­dagógiai munkásságán kíviil mint a tó­városi M. A. N. Sz. elnöke hazafias mű­ködésével szerez nagy és maradandó érdemeket. KUGLMAYER EDE központi irodaigazgató és gyárigazagtó 1857-ben Temesvárott született, középiskoláit Görz-ben, főis­kolai tanulmányait Grázban és Wienben végezte. 1894-ben telepe­dett le Tóvároson és azóta állandóan itt él. 1908-ban építette a tatai téglagyárát, amelyet a háború alatt eladott és ma ugyancsak vezetője egy téglagyárnak. 1894—1908-ig az Esterházy uradalom­ban gyárigazgató volt. A községi képviselőtestületnek hosszú év­tizedeken át volt tagja. Az uradalom polgári leányiskoláját és egyéb kulturális intézményeit építette Tóvároson, ahol társadalmi szerepet játszik. LUGOSI GYULA Tóváros nagyközség főjegyzője Tatán született 186G évben. Iskoláit Tatán és Győrben végezte. A jegyzői oklevél megszerzése után Mócsa község szolgálatába lépett, ahol egy esztendőt töltött. Utána nyomban Tatára került és 1895 óta Tóváros főjegyzője. Az ő nevé­hez fűződik a község villanyvilágítása, állami polgári, elemi és gazdasági isko­lák létesítése, járda, községháza építése, továbbá a község hatalmas fejlődése és fellendülése. Amikor hivatalát elfoglalta, a község 700 házból állott, ma 5200 ház sorakozik a rendezett uccákon egymás mellett. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, elnöke a Levente Egyesületnek, elnöke a Róm. kath. egyházközségnek, az iskola­széknek stb. •309

Next

/
Thumbnails
Contents