Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Naszály község Trianon után

vitéz SZELLE FERENC községi főjegyző 1891-ben Dunaradvány községben született, középiskoláit Kecskeméten, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. A világháborúban a 29-ik és 19-ik tábori vadászezreddel az orosz és a szerb frontokon küzdött. Kitüntetései: két Signum Laudis, 1. oszt. ezüst, bronz vitézségi érem, vaskereszt, Károly csapatkerezt, sebesülési érem. Kőhidgyarmaton kezdte pályáját, utána Neszmélyre került, ahol a község vezető főjegyzője lett. A Hősök emlékszobrát, a villanyvilágítást és a telefont neki köszönheti a község. A Levente Egyesület és a Hangya szövetkezet elnöke. VADÁSZ KÁLMÁN gyárigazgató 1891-ben született. A középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte. Életpályáját Gölnicbányán kezdte meg, ahol az ottani bányatársulatnál tíz éven keresztül működött. Gölnicbányáról 1921ben Nyergesújfalura került az Eternit Művekhez, ahol azonban csak rövid ideig volt, mert 1924-ben a neszmélyi cserépés téglagyár igazgatója lett és ebben a minőségében működik most is. A kommün alatt a kommunisták részéről hazafias magatartása miatt sok kellemetlenségnek volt kitéve, rajt szerepelt az azok által készített fekete listán, de uralmuk bukása megmentette őt a súlyosabb kellemetlenségtől. Oroszlány CSENGEI GYULA főtanító Rattkó községben 1882-ben született, középiskoláit Sajógömörön, a tanítóképzőt Eperjesen végezte. Tanítói pályáját a gömörm egyei Baradna községben kezdte meg, ahonnan 1902-ben Oroszlányba került. Azóta a háborús évek megszakításával ott működik. A világháború alatt a 25-ik gyalogezredhez vonult be, az olasz és francia fronton harcolt, majd francia fogságba került, ahol másfél évet töltött. Tartalékos hadnagy az I. oszt. vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Kommunizmus alatt rövid ideig fogságban volt. A Hangya ügyvezető igazgatója, az OKH. könyvelője stb. •285