Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Tokod üzemeinek fejlődése a háború utáni tíz évben

MECHLER FERENC birtokos és kereskedő 1882-ben Tát községben született. Iskolai tanulmányait Esztergomban végezte, majd gazdálkodással kezdett foglalkozni szülőfalujában, ahol később üzletet nyitott. A világháborúban a 14. honvédgyalogezred kötelékében az orosz, olasz, francia és oláh frontokon küzdött. Kitüntetései: koronás vas érdemkereszt, bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. A törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület tagja. A község lakosainak legnagyobb része 1732 körül' még protestáns volt, kiktől a katolikusok néhány évvel ezelőtt foglalták vissza a Szt. József tiszteletére kőből épült, de fatornyos (harangnélküli) templomukat, mely előtt csak haranglábon csüngött egy nagyon kicsi harang. Ez a templom 1775. évben még a falutól 200 lépésnyire állott (1755-iki canonica visitatio). Plébániáját 1757. évben adományozta az esztergomi érsek, mely évet megelőzőleg Űny a csévi plébániának leányegyháza volt. A XIX. század első felében a törzsbirtokos Miskey családba való beházasodások révén a Bozzai, baráti Huszár, tiborszegi Horváth, Sántha, setétkúti Setéth, kézdivásárhelyi Vásárhelyi, Cserfalvai, Simonsits, Geizler, Haán, bessenyői Szabó, Fribarsz, egyházpakai Andrássy, kálniczai Valovits, Venturini és libeni Csapó családoknak volt itt földesúri joguk. Néhány római pénzt találtak a község határában s szájhagyomány szerint a község felett délkeletre, nem messze az ú. n. Gaizler forrástól, épület- és tűzhelymaradványokra (állítólag praeliistorikus leletekre) bukkantak. A község a szatmári békekötés (1711) után alakult önálló községgé. Azelőtt egész hegyes-völgyes határa erdőség volt, tehát igen alkalmas a XVI—XVII-ik századbeli mozgalmas időkben arra, hogy az Esztergom—Buda között, úgyszólván megszakítás nélkül portyázó török-magyar, kún-labanc katonaság és martalócok elől biztos menedéket nyújtson. Ebből a célból építhette itt családja részére Miskey Il-ik István, a győri huszárok főkapitánya és császári alezredes, ki Űny a Pest vármegyei Tinnye és Jászfalu mellett Győr, Fehér, Veszprém és Tolna vármegyékben számtalan falu és puszta birtokosa volt, házát (rezidenciát), mely részben ma is fönnálló s lakható vályogépület. Ezt a házat vette meg a múlt század 60-as éveiben leszármazottja Miskey Miklóstól, Űny község községháza céljaira. Űny községtől 1927. évben ismét visszavásárolta az ősi házat egy leszármazó, Miskey Miklós földmíves. Területváltozások nem történtek. A község úrbéres község volt. JJny UNY-KÖZSÉG 214