Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A dorogi szénbányászat története és fejlődése. Írta: Prouza Vilmos

MLADONICZKY MIKLÓS kántortanító Vértesszőllősön 1881-ben született, középiskoláit Tatán, a tanítóképzőt Léván végezte. Pályáját Tardoson kezdte, utána Vértesszőllősre került, ahol tíz évig működött. 1912 óta Nagysápon kántortanító. Ezt megelőzően 1917-ben egy évig hadiszolgálatot teljesített. A magyarosítás terén fáradhatatlan buzgósággal tevékenykedik s ezért feletteseitől elismerő oklevelet és jutalmat nyert. Nyergesujfalu KATULA GÉZA állatorvos 1899-ben született Párkánynánán. Középiskolai tanulmányait Esztergomban, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. A világháború következtében kénytelen volt tanulmányait megszakítani. Mint repülőtiszt teljesített szolgálatot az olasz fronton, vitézségéért és bátorságáért a kisezüst és a bronz vitézségi éremmel és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. Leszerelése után befejezte tanulmányait és gyakorlatát Nyergesújfalun kezelte meg 1922 májusában. A helyi társadalmi egyesületek tagja. KELEMEN FERENC főjegyző 1888 február 11-én született Apatinban. Középiskoláit Zornborban, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Pilismaróton volt nyolc évig segédjegyző, majd egy évig Szokolyán. 1918 óta Nyergesújfalu megválasztott főjegyzője. A villanyvilágítás bevezetése, új községháza, kultúrház, csendőrlak, hajóállomás, vágóhíd építése, a Hősök emlékszobrának felállítása, 44 házhely kiosztása fűződik nevéhez. A Levente Egyesület elnöke, az 0. K. H. fiókjának igazgatósági tagja, az iskolaszéki gondnokság alelnöke. KERNSTOCK KÁROLY festőművész 1873 december 23-án Budapesten született. Két hetes korában meghalt édesanyja, Kelndorfer Mária, aki akkor 23 éves volt. Nagyszüleihez, Nyergesujfalura vitték, ahol nyolc éves koráig nevelkedett és így már gyerekéveiben megismerte és megszerette a magyar falut és a Dunát, amelyekről később egész sorozat különös hangulatú képeket festett. (Hajóvontatók, Dunai táj, Cigá195