Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergomi járás

végétől az összeomlásig az orosz harctéren teljesített szolgálatot. Kitüntetései: I. oszt. ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt és sebesülési érem. Leszerelése után Uny község helyettes körjegyzője lett, majd a kesztölci körjegyzőségben működött. 1920-ban választották meg a csévi körjegyzőség vezetőjévé. Kommün alatt hazafias magatartása miatt forradalmi törvényszék elé állították. 1921-ben felállíttatta a bősök emlékszobrát, amely első volt a vármegyében, 1923-ban az esztergomi káptalantól 112 házhelyet szerzett, amelyet a község szegény lakosai között osztottak szét. Megszervezte az önkéntes tüzoltótestületet, a Levente Egyesület elnöke. MATANCSEVITS GYULA állami tanító Komárommegyei Tardos községben 1882-ben született. Középiskoláit és a tanítóképzőt Esztergomban végezte. A háború kitöréséig Horvátország több községben tanítóskodott a Julián egyesület iskoláiban, majd bevonult a nyitrai 14-ik gyalogezredhez, amellyel az orosz frontra vezényelték. 1919-ben Gömörmegyébe került, Ágostonlakra, ahol a megszállásig működött, amikor is kiutasították. Ekkor Enyingen helyezkedett el, majd Pitvaroson és Doboz községben teljesített szolgálatot. 1926 óta Csév községben tanít. A Julián Egyesülettől, melynek valamikor gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter volt az igazgatója, a magyar nyelv terjesztéséért elismerést és jutalmat nyert. ZUBKOVICS JÓZSEF kisbirtokos, községi bíró A barsmegyei Nagykároly községben 1860-ban született. Iskoláit Nagykárolyban és Párkányban végezte, majd gazdálkodással kezdett foglalkozni. 1877 óta lakik Cséven, 1893-ban lett községi előljáró, majd 26 évig közgyám és 1920 óta községi bíró. Kommün alatt hazafias magatartása miatt kiakarták végezni és ettől a diktatúra bukása mentette meg. Az 0. K. H. helyi fiókjának felügyelőbizottság elnöke, az iskolaszék és a Polgári Kör elnöke. 173