Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergomi járás

honvéd gyalogdandárnál küzdötte végig. Résztvett az oláh és 'orosz harcokban és a Signum Laudisszal, továbbá a Ferenc József érdemkereszttel tüntették ki. Tartalékos főhadnagy, az Omge, a községi képvisetestület és a vármegyei gazdasági egyesület tagja. IZSÓ SÁNDOR községi bíró 1892-ben Bajnán született és iskolái elvégzése után szülőfalujában levő birtokán gazdálkodik. A komáromi 6-ik vártűzérezreddel résztvett a szerb, olasz és oláh harcokban, ahol a Ferenc Józsefrend keresztjével és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. Öt éve viseli a bírói tisztet a község bizalmából. Tagja a törvényhatósági bizottságnak. SOLTÉSZ ISTVÁN rk. plébános Losoncon 1894-ben született, az ottani főgimnáziumban tett érettségit, theologiai tanulmányait pedig Esztergomban végezte. Pappá szentelése 1917-ben történt Szegeden. Nyomban mint tábori lelkész az olasz frontra került. A háború végén mint százados-lelkész szerelt le. Ezután Dunamócson, Szentendrén, Érsekvadkerten és Esztergomban működött. 1926-ban lett Bajna község plébánosa, Az iskolaszék, Hitelszövetkezet és Népház elnöke.,,Viharzó tengeren" című munkája a közelmúltban hagyta el a sajtót. SZTANKOVITS ENDRE községi főjegyző Jánosházán született 1888-ban. Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Közpályára 1905-ben lépett Nagysáp községben, ahol gyakornok lett. Onnan Tátra, Tokodra és Dorogra került, majd 1916-ban Csév község vezető főjegyzőjévé választotta. A világháborúban a 18-ik honvédgyalogezred kötelékében az orosz fronton harcolt és megszerezte a II. oszt. ezüst és bronz vitézségi érmet, a Signum Laudist és a Károly csapatkeresztet. 1919-ben Bajna község főjegyzője lett. A kommün alatt hazafias magatartásáért az esztergomi forradalmi törvényszék elé került, 170