Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Komárom szab. kir. megyei város ujjáépítése Trianon után

Komárom szab. kir. megyei város újjáépítése Trianon után A mindennapi gondterhes élet közepette, amidőn az ember embertársát taszítja félre s tiporja le, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette a felszínen maradhasson szinte észrevétlenül suhant el az elmúlt tíz nagyon is kemény esztendő, mely azóta telt el, mióta Komárom thjf. szab. kir. városból csonka Komárom szab. kir. megyei város lett. A városok életében tíz esztendő nem idő a rendes viszonyok közepette, de igen is kimagasló ez az idő Komáromot illetőleg, mert a világháborút befejező forradalom, majd az ezt követő cseh megszállás — mely az anyavárost kettészakította, majd a kommün megpróbáltatásai már-már lehengerléssel fenyegették az akkor még 3000 lelket sem számláló városrészt. A gondviselés azonban nem engedte, hogy Klapka városa megsemmisüljön. Pedig voltak idők, amidőn szegénységünk akkora volt, hogy még a hivatalos leveleket is csak úgy tudtuk továbbítani, ha arra a portóköltséget a polgármester a saját zsebéből adta. Istenem, ki mert volna arról még csak álmodni is, hogy a megszállásból valóság lesz s ki tudja meddig. Hogy ezt az akkori intéző körök sem vették komolyan, igazolja az, hogy a megszálláskor — nehogy az ott lakó polgárság tanácstalanul álljon — egy tanácstagot és egy kezelőt küldött át, kezükbe nyomva 4000 papírkoronát azzal, hogy éljetek úgy, ahogy tudtok. Sok lenne mindezt elmondani, míg a helyzet kialakult. A komáromiak tudják legjobban, hogy ott semmi sem volt; az emberek úgy éltek, mint nagy pusztaságban, mert őszintén szólva az a városrész — mely az anyavárosnak IV-ik kerületét alkotta, mindig mostoha gyermek volt, melyre soha egy fillért sem költöttek. Tíz év... Nézzünk egy kicsit körül, hogy mi minden történt Komáromban ezen idő alatt. A helyszűke miatt — természetesen — nem foglalkozhatunk ezúttal mindennel részletesen, amiért is csak dióhéjban foglalva próbáljuk lelki szemeink előtt felsorakoztatni mindazon nagyobb alkotásokat, melyek kivétel nélkül, egyedül és kizárólag csak a polgárság jólétének és gazdagodásának előmozdításáért alkottattak. Kétségtelen, hogy az alkotások között vannak olyanok is, melyek ma még teherként nehezednek a város adófizető polgárságára, de ezeket is meg kellett alkotni, a forgalom növelése miatt; az ilyen alkotások vagy helyesebben beruházások jövedelmezősége csak két151