Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Az Esztergomi takarékpénztár

totta, mely állását nyugalombavonulásáig megtartotta. Szolgálati idejének egy része a háborús évekre esett és neki köszönheti a vármegye közönsége, hogy ezek a válságos idők minden nagyobb megrázkódtatás nélkül vonultak el. Nagy hivatali elfoglaltsága mellett tudott magának időt szakítani arra is, hogy a Múzsának áldozzon és irodalmi működést fejtsen ki. 1923-ban megalapította az „Esztergomi Lapok" című újságot, majd lírai verseit bokrétába kötve, „Mezei virágok" és „Felhők és csillagok" címen megjelentette, melyekkel nagy sikerei voltak. Tagja az Otthon írók és hírlapírók körének és majdnem valamennyi társadalmi egyesületnek. PALLIARDI ALFRÉD ny. ezredes 1872. február 3-án Törökszentmiklóson született. Katonai iskoláit Gyulafeliérvárott végezte. 1890-ben Aradon a 33. gyalogezrednél kezdte katonai pályáját és megszakítás nélkül 1924-ig szolgált, amikor ezredesi rangban nyugalomba vonult. A 83. és 65. gyalogezrednek az orosz fronton hadkiegészítő parancsnoka volt. A III. o. katonai érdemkereszt, Károly csapatkereszt és sebesülési érem tulajdonosa. Jelenleg Esztergomban él, ahol a MOYE sportegylet társelnöke és számos egyesület tagja. PELCZMANN LÁSZLÓ tűzoltóparancsnok 1873-ban született Esztergomban, ahol középiskolái elvégzése után a férfiszabóipart tanulta. 1890-ben vette át az édesatyja által 1872-ben alapított férfiszabóés divatáruüzletet, amelyet azóta vezet. 1893-ban lépett a tűzoltótestület kötelékébe, 1910-ben szakasz-, 1920-ban al- és 1925-ben parancsnok lett. A háborúban a 14. honvédgyalogezreddel az orosz harctéren küzdött. Á polgári egyesület alelnöke, városi képviselőtestületi tag. PETZ H. LAJOS oki. gépészmérnök 1895. április 10-én Budapesten született, ahol középiskoláit és felsőipariskolai tanulmányait végezte. Teljes kiképzését Scheffieldben, Angliában nyerte, ahol mérnöki oklevelet szerzett. Angliában kezdte meg pályáját is, mint önálló mérnök. A háború kitörésekor internálták és amikor Lusithania személygőzöst egy német tengeralatti fenékbe fúrta és elsülyedt rettenetesen megszenvedte magyarságát. Az internáló táborban rátámadtak, inzutálták és mindenét összetörték. Tengernyi szenvedés után végre 1918-ban sikerült hazaszöknie egy holland hajón. 1922 óta állan132