Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Az Esztergomi takarékpénztár

helyezték örök nyugalomra. Nagytudású, kiváló orvos és kitűnő ember volt, akit mindenkor és mindenütt az emberek szeretete és ragaszkodása vett körül. A Vörös Kereszt kórháznak és OTI-nak főorvosa, a Vármegyei Orvosi Szövetségnek elnöke volt. Dr. JÁRMY ISTVÁN ügyvéd, v. országgyűlési képviselő 1879-ben született a szatmármegyei Császló községben. Előkelő, ismert gent­ry családból származik. Középiskoláit Debrecenben az ősi kollégiumban, jogot a budapesti egyetemen végezte. Majd ügy­védi oklevelet szerzett, de nem nyitott irodát, hanem birtokán gazdálkodott. Nagyon képzett gazda, aki ismereteinek kibővitése céljából éveket töltött Német­országban, Olaszországban és Csehor­szágban. íyiU-ben függetlenségi és 48-as párti programmal or­szággyűlési képviselővé választották, mely idő alatt Kossuth Fe­renc oldalán küzdött a nemzeti vívmányokért. Később Justh Gyula mellé csatlakozott és lelkes híve volt az önálló banknak és az általános, titkos választójognak. Tisza István gróf házelnök­sége alatt résztvett a nagy obstrukcióban és egy ízben gróf And­rássy Gyulával együtt vezették ki a parlamenti palotaőrök az ülésteremből. E művelet közben kemény ellenállást tanúsított, ki­jelentvén, hogy csak az erőszaknak enged, mire négy markos pa­lotaőr megragadta és valósággal kivonszolta a folyosóra, ahol a kiállott izgalmak következtében ájultan esett össze. Az eset gon­dolkodóba ejtette Tisza Istvánt is és attól kezdve nem alkalmaz­tatott kifejezetten erőszakot az obstruáló ellenzékiekkel szemben, hanem a kivezetésre kerülő képviselő vállát megérintette a palo­taőr és ez jelképezte az erőszakot, nehogy a Jármy eset megis­métlődjék. Nagymagyarország utolsó parlamentjének tagja volt az összeomlásig. 1920-ban telepedett le Esztergomban, ahol meg­nyitotta ügyvédi irodáját. A kommün Pilisszántón érte, ahol ha­zafias magatartása miatt letartóztatták és hat hétig fogva tartot­ták. Rövid idő alatt Esztergom közéletében jelentős pozíciót biz­tosított magának. Tagja volt a város képviselőtestületének, hat évig elnöke volt a vármegyei gazdasági bizottságnak és tagja majdnem valamennyi társadalmi egyesületnek. Értékes és köz­érdekű cikkei, melyek az „Esztergom és Vidéke" c. lapban jelen­nek meg, feltűnést keltenek. JAKSICS ALADÁR testnevelésügyi vezető Érsekujvárott született 1883-ban. Katonai pályára készült, el­végezte a pécsi hadapródiskolát és katonai csapatszolgálatát a 15. honvéd gyalogezredben kezdte meg. A háború kitörése Erdélyben érte, ahonnan az orosz frontra vezényelték, ahol hadifogságba 120

Next

/
Thumbnails
Contents