Bartl Stella: Az Esztergomi Várszínház története

Tartalom - 5. Esztergom város turizmusa a Várszínház szemszögéből, helyzete az Unióban

5. Esztergom város turizmusa a Várszínház szemszögéből, helyzete az Unióban 5.1.1. Az idegenforgalom és a kultúra kapcsolata Az idegenforgalom és a kultúra elválaszthatalanok egymástól, azaz az idegenforgalom egyenlő a kultúrák talákozásával. Ez különösen érvényes a nemzetközi idegenforgalomra, de fennáll az országon belüli turizmus esetében is. Az idegenforgalomban a legfontosabb vonzerőt a kultúrán belül a régi korok, vagy napjaink kimagasló értékű műalkotásai, avagy az előadóművészet kiemelkedő jelentőségű produkciói jelentik. Az idegenforgalom és a kultúra szoros kapcsolatát az idegenforgalom különböző intézményei, szervezetei felismerték és tevékenységük során számolnak is vele. Az Esztergomi Várszínház nézőinek száma évről-évre növekszik. A bővített játszási renddel látogatóink száma akár több ezer nézővel is növekedhet. A 2000-es évadtól játszási helyét növelte egy 144 m2-es nagyszínpaddal a nagyobb létszámú előadások bemutatására. A nagyszínpad előtt 1.000-1.200 néző foglalhat helyet. A nemzeti, nemzetiségi kulturális és gasztonómiai napok műsorra tűzésével jelentősen megnőtt a külföldi nézők érdeklődése (spanyol, japán napok). Operaelőadásokra nagy számban igényelnek jegyet külföldi látogatók. Fontos kiemelni, hogy Esztergom határmenti kisváros. 5.1.2. A Várszínház turista látogatói A Várszínházba számban érkeznek látogatók a szomszédos Szlovákiából Párkány városából és környékéről. Itt magyar anyanyelvű emberek élnek, akiknek igényük van a magyar nyelvű előadásokra, ezért szívesen látogatják az előadásokat már a színjátszások kezdete óta. Amíg a közelmúltban avatott és átdott Mária Valéria híd nem épült meg, addig komp járatokkal érkeztek a szlovákiai magyarok. Ezek a dunai járatok az előadások napjain a műsorhoz alkalmazkodva késői járatokat is indítottak, hogy a „szomszédokat" hazajuttassák. Amióta 33