Bartl Stella: Az Esztergomi Várszínház története

Tartalom - 2. A színjátszás létrejötte a kezdetektől napjainkig

színházi alapítvány volt. Ettől az évtől kezdődően minden szezonban amatőr színjátszócsoportok lépnek fel, versenyezve egymással. 1993-ban az alapítvány igen nehéz körülmények között gazdálkodott. A jelentős volumenű pénzforgalom lebonyolításra, ügyintézésre, szervezési feladatokra főállású, vagy tiszteletdíjas alkalmazottja nem volt. Saját működési bevételei az előző évekhez viszonyítva ugyan emelkedtek, de a támogatásokból származó bevétel nem követte a költségek növekedését. A színházi előadások a város és környéke lakosságának körében és a turisták között is egyre kedveltebbek lettek. Az 1993-as évadban az eladott belépőjegyek szerint összesen 3523 fő fizető néző tekintette meg a bemutatott 19 előadást. A 300 fős befogadóképességű színházban az átlag nézőszám 185,4 fő volt, ami előadásonként átlag 61,8%-os (az ingyenes jegyekkel érkezőkkel együtt még magasabb) kihasználtságot jelent, az 1992. évi átlag-számításhoz viszonyítva pedig mintegy 12%-os emelkedést. E számadatok azonban jelzik azt is, hogy saját bevételek növelésének a színházi befogadóképessége és a színházlátogató közönség gazdasági helyzete továbbra is gátat szabott. Az évadban a Várszínház színpadán ismét bemutatkozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, a Képzőművészeti Főiskola és a Színház-és Filmművészeti Főiskola, sőt -egy kamarakiállítással- a Képzőművészeti Főiskola is. Az alapvető célkitűzés a nemzetközi kulturális kapcsolatok létesítése és ápolása volt. Az ezt megelőző három szezonban így összesen nyolc külföldi társulat vendégeskedett. A gazdag nyári kínálat egyre több érdeklődőt kezdett vonzani a szomszédos szlovákiai magyarság körében. Esetenként autóbuszos színházi csoportok érkeztek, de arra is akadt példa, hogy az Esztergom-Párkány között közlekedő határ-komp menetrendjét kellett a színházi előadás befejezéséhez igazítani. Az 1993-as szezonban 21 előadás került bemutatásra. A színház ekkor még nem rendelkezett önálló hang- és fénytechnikai berendezésekkel, így azokat jutányos áron bérelni kellett. Jelentős költségeket jelentettek az energiaszolgáltatások díjai, valamint az őrzési- és biztosítási díjak. Mindezekhez még hozzátevődtek a szükséges reklám -és propaganda költségek. 16