Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

újabb, immár képviselő-választásra. Kunder Antal mögött állt a j obboldal ország gyarapítás által szerzett népszerűsége, s a városon belül végzett folyamatos képviselői munka által biztosított megbecsülés. Segített a kórház felújításához szükséges anyagiak megszerzésében, pénzsegélyt járt ki a Kereskedelmi Társulatnak, az iparosoknak, előteremtette a kereskedelmi szaktanfolyam lebonyolításának költségeit. Lépéseket tett annak érdekében, hogy az időközben Párkányba költöztetett vármegyei pénzügyi igazgatóságot visszatelepítsék Esztergomba. E fontos intézkedések mellett, közbenjárt a város idegenforgalmát érintő hajójáratok sűrítése érdekében. A pártélet mozgásai, s a visszacsatolások nyomán bekövetkezett közigazgatási változások során március 11-én megalakult a történelmi Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága. Horthy Miklós kormányzó dr. Radocsay Lászlót nevezte ki Esztergom vármegye főispánjává. 1939-ben a kormányzó feloszlatta a parlamentet. Május 28-29.-re meghirdették az újabb országgyűlési választásokat. A kortes körútra érkező Kunder beszélt a Trianoni békediktátum alapján felszámolt magyar hadsereg újjászervezésének szükségességéről, a búza magas árának megtartásáról, a kistermelők és a kisipar támogatásáról, a 48 órás munkahétről, fizetéses szabadságról, a szarvasmarha-export olasz piac révén történő fellendítéséről, a cigánykérdés megoldásának lehetőségeiről, a vágóhíd építéséről és az Árvaház utca rendezéséről. Zsalazsonban, azaz Szent I stván Városban (ma Esztergom-Kertváros) az útépítésről, s a közbenjárására biztosított 70 000 P-ről, a 15 000 P költséggel épülő új iskoláról és az ottani közigazgatási szolgálat megindulásáról. A választási küzdelmekbe immár a határokon túlról is beleszóltak. Sok esztergomi polgárnak kézbesített a posta ezekben a napokban olyan, a nyilas pártot propagáló, magyarnyelvű füzetecskét, amelyet Németországban, Münchenben adtak fel. E kiadványban a Németországgal kötendő vámuniót sürgették, ami sok esztergomi ekkor hazaárulásnak tekintett. A háborús készülődés közepette látott napvilágot a hír: 1939. augusztus 17-én hosszú betegeskedés után elhunyt Glatz Gyula polgármester. Utódja dr. Etter Jenő csak hónapokkal később foglalta el a polgármesteri széket. A polgármester választás gondjaival küzdő várost újabb esemény rázta fel. Augusztus 30-án a második bécsi döntés nyomán visszacsatolták Magyarországhoz Erdélyt és a Székelyföldet. 7