Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

Nemzeti Földmíves Polgári Párt színeiben, pedig Osváth Andor városi főjegyző indult a választásokon. A képviselői széket ismét Mátéffy foglalhatta el. Országosan és Esztergomban is megélénkült a gazdasági élet a népszövetségi (Speier) kölcsönökből építkezések megindulása nyomán. Az építkezések nyomán érzékelhetővé az átgondolt városfejlesztési politika és szakmai terv hiánya. A feladat megoldását a Szívós Waldvogel József vezetésével 1925 decemberében fővárosi mintára megalapított a KGVSZP (Keresztény Szociális Községi /Városi/ Párt) vállalta magára. Az 1 926. decemberében lebonyolított újabb országgyűlési képviselőválasztásokon Mátéffy e párt jelöltjeként szerzett mandátumot. Az így megerősödött KGVSZP 1927-re elkészítette és „Esztergom jövője" címmel nyomtatásban is közreadta programját. Ez nem az iparra, hanem a város kulturális, idegenforgalmi centrummá, üdülő- és fürdővárossá, iskolavárossá fejlesztésére tette a hangsúlyt. E tervek megvalósulása érdekében alapították meg 1926-ban a város Idegenforgalmi és Hirdetési Hivatalát, avatták fel 1927. július 24-én az új stranduszodát, létesítettek szabad strandot a NagyDunán, bővítették a Fürdő Szállót, nyitottak diákszállókat, nyilváníttatták a várost 1930-ban nyaralóhellyé, támogatták a magánerőből történő szállodaépítést, tárták fel és nyitották meg a látogatók előtt 1938-ban a Királyi várpalotát. E mellett a Sétahelyszépítő Egyesület közreműködésével nagy gondot fordítottak a parkosításra, a közterületek köztéri alkotásokkal történő ékítésére. Ezek közé tartozik többek között Lányi Dezső első világháborús emlékmüve (1927), Zászlós István Szent István intelmei Szent Imre herceghez (1931), Berán János 14-es honvéd emlékműve (1933), Körmendy-Frimm Jenő Sobieski emlékmüve (1933), Dózsa Farkas András Balassa B álint szobra (1938), Antal Károly Szent Imre domborműve (1938). Az Esztergomba látogatók számát kívánta növelni vonzó programjaival az 1926-tól évente visszatérően megrendezett Nagyboldogasszony napi ünnepi hét programja. Jelentős mértékben hozzájárult a város rangjának emeléséhez az 1924-től nyarait itt töltő és haláláig itt alkotó Babits Mihály, akihez a korszak szinte minden jelentős írója, költője, képzőművésze elzarándokolt. A Balassa Bálint Társaság az ország tudományos életének jeles képviselőit kötötte a vá3