Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

Január 16-án megalakul a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szervezetének esztergomi csoportja, március 14-én zászlót avat a városban a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. A nemzeti bizottságok súlya, hatásköre már az előző években csökkent, 1949. február elsején, országosan meg is szűntek, ugyanakkor megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa. Esztergomban február 13-án alakult meg a népfront. Az alakuló ülésen megválasztják a március 15én sorra kerülő Országos Kongresszus 9 városi küldöttét és Szabó István személyében az első munkás városi tanácsost. Ebben az évben ismét új választásokra készült az ország. A helyi sajtó már márciusban a választói névjegyzék megtekintésére hívja fel a lakosság figyelmét, majd április 24-én felszólítja a választópolgárokat, hogy .járuljon egy emberként mindenki május 15-én a szavazóurnához és adja le szavazatát a Magyar Függetlenségi Népfrontra". A május 15-én tartott a szavazáson a szavazatok 95 százalékát kapta a népfront. A győzelem megünneplésére 18-án az MDP székháza előtt tartott nagygyűlésen került sor, ahol a Magyar Dolgozók Pártja megyei és városi titkára szólott a gyűlés résztvevőihez. Mindketten köszönetet mondtak a város lakosságának politikai állásfoglalásáért. Az 1945. június 9-én indult lap, a Szabad Esztergom utolsó száma 1949. június 5-én jelent meg. Az utolsó számban a szerkesztőség elbúcsúzik az olvasóktól, miközben megvonja a megtett út mérlegét. A sajtótermék a Parasztpárt lapjaként a nehéz időkben is igyekezett korrekt módon tájékoztatni olvasóit. Esztergom legnehezebb évei: 1950 - 1956. Népköztársaság alkotmányának, az 1949. évi XX. törvénynek az elfogadását követően megteremtődtek a politikai és jogi feltételei a közigazgatás átszervezésének. Erre az 1950. október 22-én a tanácsválasztások tették fel a pontot. Esztergomban nyolc nappal a választásokat követően, október 30-án tartotta alakuló ülését a város új, hatalmi szerve. 8