Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

Esztergom 1945. április - 1950. január l-ig Esztergom megyeszékhely rangjának elvesztéséig. Az újra megnyílt iskolák kongtak az ürességtől, a diákok közül nagyon sokan hiányoztak. A bencés gimnázium 380 tanulója közül 1945. áprilisának elején csupán 80 kisdiák kezdhette el újra a tanulást. A leventék elhurcolásának mértékére jellemző, hogy 1945. május 1-én, Esztergom-táborban még mindig 215 kiskorú fiút vártak haza. Esztergom és a járás deportált zsidó lakosságából csak néhányan élték túl a náci haláltáborok szörnyű megpróbáltatásait. Százával hiányoztak a katonának, bevonultatott férfiak, akik közül nagyon sokan örökre eltűntek a háború vérzivatarában, vagy a hadifogolytáborokban . A háborúban rendkívül nagy károkat szenvedett a város, melyet emiatt hivatalosan is romvárosnak nyilvánítottak. A főbb útvonalak keramit burkolatait számos helyen feltépték a bombák és lövedékek, nem volt víz és villany. A város 32 ipari épülete közül 2 teljesen elpusztult, 12 súlyosan és 8 kevésbé sérült meg. Az AERO-Ever Kft. gépeit a németek leszerelték és elszállították. A Petz gyár dolgozóinak sikerült ugyan megmenteni az elhurcolástól a gyár értékes szerszámgépeit és alkatrészkészletét, de súlyosan megrongálódott likőr- és konzervgyári részleg. Igen nagy károkat szenvedett a Schrank likőrgyár. teljesen megsemmisült két malom. Részben a háborús károk miatt, részben, pedig a felszabadulást közvetlenül követő időszak eseményei következtében maga a városi háztartás is súlyos gazdasági helyzetbe került. A városi tulajdonú épületekben, felszerelésekben mintegy 5, 5. millió pengős kár keletkezett. A városi háztartás teljesen kimerült, tisztségviselőit csak májusig tudta fizetni. A földreform-rendelet is sújtotta a város gazdálkodását, mivel erdői, szántóföldjei, rétjei és legelői döntő részét ellenszolgáltatás nélkiil államosították. Igen érzékenyen érintette a várost, hogy 1945. májusában ismét visszaálltak a trianoni határok. Megszűnt a kapcsolat a Duna jobb és bal partja között. Emiatt akadozott a város élelmiszer-ellátása. Ebben a helyzetben a legfontosabb feladat a romok eltakarítása, az életfeltételeket biztosító szolgáltatások beindítása, az élelmiszer ellátás megszervezése volt. A feladat a város társadalmi életének újjászervezésével volt megoldható. A demokratikus pártok és tömegszervezetek megalakulása